145 lejben szabta meg a közlekedési büntetőpont felső értékét a kormány. Ha a kormány nem lép közbe és nem rendezi sürgősségi rendelettel a kérdést, 2018-tól a minimálbér 1450 lejről 1900 lejre való emelésével a bírságok 32 százalékkal nőttek volna, ugyanis a büntetőpont értéke a minimálbér 10 százaléka. A rendelet a 2018-as évre érvényes. (Adevărul)
PÉNZÜGYI ANALFABÉTÁK VAGYUNK. Tízből nyolc romániai felnőtt (pontosan a lakosság 78 százalékának) pénzügyi ismeretei a nullával egyenlőek, derül ki a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő cég által készített globális tanulmányból. A felmérés során az átlagemberek alapszintű pénzügyekkel kapcsolatos tudását nézték meg, ami ahhoz szükséges, hogy a maguk gazdasági ügyeit intézzék, felelős döntéseket hozzanak megtakarításról, hitelről vagy befektetésről. Az adatok azt mutatják, hogy közvetlen kapcsolat létezik az életszínvonal és a gazdasági ismeretek között: Norvégiában, Dániában és Svédországban a lakosság 71 százaléka rendelkezik elegendő ismerettel ahhoz, hogy megfelelő módon tudja menedzselni a pénzügyeit, Nagy-Britanniában 67, Németországban és Hollandiában 66, Finnországban pedig 63 százalék. A déli országokban lényegesen rosszabb a helyzet, ami arra utal, hogy az életszínvonal mellett a kulturális háttér szerepe is jelentős: Olaszország az EU gazdagabb feléhez tartozik, lakosságának 63 százaléka mégis gazdasági analfabéta, Portugáliában ez az arány 74 százalék. Az unión belül mi állunk a legrosszabbul, az ország felnőtt lakosságának csupán 22 százaléka rendelkezik alapszintű pénzügyi ismeretekkel. Még Bulgária (35 százalék) és Moldova (27 százalék) is jobban áll, Magyarországról (54 százalék) vagy Csehországról (58 százalék) nem is beszélve. Nálunk még az algériaiak, a panamaiak, az elefántcsontpartiak vagy a peruiak is többet tudnak, de megelőzzük többek között az afgánokat, az albánokat és a bangladeshieket. A Standard & Poor’s 143 országot felsoroló listáján a 122. helyen állunk. (Maszol)
KÖLTENI TUDUNK. Mintegy 9,4 millió eurót költött el az a 88 ezer román turista, akik a december elsejei minivakációt az ország különböző városaiban vagy üdülőtelepein töltötték. A turisztikai munkáltatók szövetsége szerint 1989 óta először fordult elő, hogy az országban kínált üdülési csomagokat részesítették előnyben a román turisták a külföldi kirándulásokkal szemben, és fejenként átlag 350 lejt költöttek szállásra és étkezésre, utazásra és szórakozásra pedig további 300 lejt. Gyulafehérvár, Nagyszeben, Brassó és Kolozsvár összesen 40 ezer látogatót vonzott, a gyógyfürdőhelyeket mintegy 28 ezren választották, hegyvidéki szállodákban, panziókban több mint 20 ezren töltötték a hosszú hétvégét. (Székelyhon)
