Valóságos nyiltakozatháború tört ki az almúlt két napon az igazságszolgáltatási törvények módosítása kapcsán, az államfő, a politikusok és a szakmabeliek is véleményt nyilvánítottak a már nemzetközi figyelmet keltő kérdésről.
„A jogállam és az igazságszolgáltatás függetlenségének előmozdítása, a korrupció elleni harc, a köztisztségek feddhetetlenségének biztosítása olyan alkotmányos érték, amely nem lehet alku tárgya, azt nem lehet korlátozni vagy eltörölni” – üzente tegnap az alkotmány napja alkalmából Klaus Iohannis államfő. „Minden demokráciában egy nemzet értékeinek legmagasabb szintű kifejeződése az alkotmány, ez biztosítja az állampolgárok és az állami intézmények közötti bizalmi viszonyt, amely minden társadalom erős és fenntartható fejlődésének alapfeltétele. Az alaptörvény uralma alatt, amelynek népszavazással történő elfogadásának 26. évfordulóját ünnepeljük ma, a románok minden eddiginél nagyobb egységről tesznek tanúbizonyságot bizonyos alapelvek kapcsán, amelyeknek betartásáért aktívan fellépnek, és nem fogadják el az esetleges visszalépéseket” – tette hozzá az államfő, aki ünnepi üzenete végén arra ösztönzi az összes állami hatóságot, hogy ne csak az alkotmány betűjét, hanem annak szellemét is tartsák szem előtt.
Vitatják az új osztályt
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács tagjai nem értenek egyet az igazságszolgáltatásban elkövetett bűncselekmények kivizsgálására szakosodott osztály létrehozásával – nyilatkozta tegnap Mariana Ghena, a testület elnöke, hangsúlyozva, hogy a tanács negatívan véleményezte ezt a javaslatot is. A bírók és ügyészek szakmai felügyeletét ellátó szervezet szerint egy ilyen osztály létrehozását semmi sem indokolja, a mellette felhozott érvek nem helytállóak. Ghena azért szólalt meg, mert az igazságügyi törvényeket megvitató parlamenti különbizottság csütörtökön elfogadta a vitatott osztályra vonatkozó cikkelyt, és a különbizottságot vezető Florin Iordache volt igazságügyi miniszter szerint ezt a módosító indítványt a szakmai szervezetek (bírói tömörülések) javasolták. Iordache elmondta: az új osztály a legfőbb ügyészség alárendeltségébe tartozik majd, főügyészét a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács nevezi ki az ügyészi testület javaslatára. A politikus szerint a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvényen kieszközölt módosítások nem billentik ki egyensúlyából az igazságszolgáltatást, sem az igazságszolgáltatás függetlenségét, hiszen kizárták azokat a bekezdéseket, amelyek lehetővé tették a politikum vagy az igazságügyi miniszter beleszólását a jelölésbe, a jelölés visszautasításába stb.
Az ügyészek készülnek
Az igazságügyi törvények módosításainak célja, hogy lépésről lépésre gyengítsék az ügyészek függetlenségét – jelentette ki tegnap Románia főügyésze. Augustin Lazăr szerint kötelező lenne kikérni a Velencei Bizottság véleményét. „Aggódunk, és a civil társadalom is aggódik. Átláthatóságra és törvényes működésre van szükség. Egész 2017-ben a legfőbb ügyészség és az igazságszolgáltatás minden intézménye koncentrikus támadásoknak volt kitéve” – mondotta. Lazăr a genfi jelentésre hivatkozott, amely szerint „az Országos Korrupcióellenes Ügyészség ügyészeit médiakampányokkal és különleges bizottságok elé történő beidézésekkel zaklatják”. „De oda ki idézi be őket? Egy csomó magas rangú vádlott, aki azt akarja, hogy a beszélgetés ne bíróságon, hanem más környezetben történjék.” – magyarázta. Hozzátette: ki akarják venni a független szót a bírák és az ügyészek jogállására vonatkozó törvény szövegéből. A főügyész szerint a kormánykoalíció azért nem akar a Velencei Bizottsággal konzultálni, mert ez egy ideig eltartana, és „belerondítana a terveikbe”. Az ügyészek azonban határozottan ki fognak állni függetlenségük mellett, vannak törvényes eszközeik a módosítások megakadályozására, és ezeket a megfelelő időben használni is fogják. „Készülünk” – mondta még Augustin Lazăr.
