Talán szerénytelenséggel állítható, a háromszéki karácsonyi vásárok közt évek óta meghatározó szerepe van a mesterségek nagyvásárának, annak a kézművesszemlének, melynek jellegzetes hangulatát kezdetekben a helyszín, a Székely Nemzeti Múzeum adta meg. A kézművesek és angyalfiát keresők körében egyaránt népszerű rendezvény ugyan kinőtte ezt a különleges teret, a vásárosok portékái azonban változatlanul igényesek, színvonalasak. Kínálatukból ezúttal a Székely Mikó Kollégiumban válogathattunk.
Több mint félszáz kézműves jött el a hagyományőrzés jegyében szervezett kilencedik vásárra, ahová nagyon sokan betértek a hétvégén, a tágas tér lehetőségeivel élve, a szervezők kísérő programokról is gondoskodtak. A színpadon a Százlábacskák járták a táncot, s akárcsak a korábbi alkalmakkor, muzsikált a Folker és István Ildikót is hallhattuk, de ugyanott zajlottak a különböző tevékenységek, kisebb-nagyobb gyermekek barkácsoltak, ajándékot készítgettek, s délutánonként még angyalváró mesefoglalkozást is tartottak.
A kiállítótér is állandó mozgásban volt, az asztalokon megannyi portékából választhattak angyalfiát az érdeklődők. Viseletkészítő hagyományos és a hétköznapokban is hordható ruhái, népies darabok – köztük gyermekruhák is –, hozzá illő lábbelik és csizmák mellett varrottasok, keramikusok színes, ötletes használati tárgyai, bőrművesek és textilművészek hímzett munkái sorakoztak, de teakeverék, kézművesszappanok, csinos üvegben házi ételízesítő és különféle ízesítésű olaj, ecet, levendulakészítmények, méz is beszerezhető volt a vásárban. Ötletes ajándéknak bizonyult a nemezelt sakktábla, akárcsak az almazöld színű, mécses fölé helyezhető almapároló is, s minden bizonnyal a finoman kidolgozott, sajátos technikával készült ékszereknek – ezüst, tűzzománc, nemezelt vagy horgolt, festett, gyöngyből fűzött vagy éppen sujtásos – is örülnek majd a megajándékozottak. Bőség jellemezte a legkisebbeknek szánt felhozatalt is, a színes, fából készült játékok sokasága mellett számtalan nemezelt figura, ruhák, egyedi, faragott kisállatok, de fűzfasíp és a régi idők emlékét őrző egyszerű, ám ötletes szórakoztatók közül választhattak a szülők, nagyszülők. S ha végül sikerült a fenyő alá szép és egyedi darabot választani, különleges dekorációt ajánlottak az ágakra is, varrott és horgolt díszek mellett szalmából készült vagy színes, nemezelt darabokat, keramikusok egyszerű matt vagy színes mázzal bevont figurái, csengői mellett kézzel festett üveggömbök vártak új gazdára. Az elmaradhatatlan, illatos mézeskalács mellett gyermekkorunk cukorfiguráit is láttuk a vásárban, s frissítőként fűszeres, forralt almalevet, frissen préselt gyümölcs- és zöldséglevet, zsíros kenyeret, süteményt kínáltak a vendégeknek.
A vásár megálmodói, Várallyay Réka és Gál Andrea Budapestről hozták az ötletet, az Iparművészeti Múzeumban szervezett rendezvényből inspirálódva indították el a hiánypótló kézműves karácsonyi vásárt a megyeszékhelyen, melynek sikere azóta is töretlen. Mint azt Gál Andrea lapunknak elmondta, rendezvényükre mindig túljelentkezés van, a kiállítók zömmel visszajárók, sokukkal mára baráti viszonyt ápolnak. Úgy véli, a kézműves, egyedi termékek néhány éve reneszánszukat élik, s ezt jelzi, hogy évről évre többen várják, szeretik, keresik fel a mesterségek nagyvásárát.