Miután hétfőn a képviselőház megszavazta az ügyészek és bírák jogállásáról szóló jogszabály módosítását, tegnap a Florin Iordache, a Szociáldemokrata Párt képviselője vezette különleges bizottság a Legfelsőbb Bírói Tanácsra vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatos javaslatok vitáján elvetette az Igazságügyi Felügyeletre vonatkozó cikkelyt. Szintén tegnap Augustin Lazăr főügyész az alkotmánybírósági normakontroll lehetőségéről beszélt a teljes igazságügyi törvénycsomag kapcsán.
Az Igazságügyi Felügyeletet érintő javaslatok visszavonásáról maga Florin Iordache számolt be a bizottság ülésén, kijelentve: a Szociáldemokrata Párt lemond azon javaslatáról, mely egy önálló intézmény a Bírák és Ügyészek Országos Feddhetetlenségi Tanácsa létrehozásáról szól, illetve támogatják, hogy a felügyelet a Legfelsőbb Bírói Tanács (LBT) keretében, jogi személyiséggel bíró önálló intézményként működjön a továbbiakban. Iordache reményét fejezte ki, hogy ezzel a lépéssel megszűnik a riadalom, hogy a testületet az igazságügyi minisztériumnak akarják alárendelni. A bizottság tagjai ugyanakkor rábólintottak a felügyelet vezetője jogköreinek bővítésére is.
A visszalépés érdekessége, hogy korábban pont Iordache volt az, aki támadta a felügyeletet, mivel a testület az LBT alárendeltségébe tartozik, és ezáltal gyakorlatilag működésképtelen, és ezért egy különálló, pontos jogszabály szükségességét látta indokoltnak az intézménnyel kapcsolatosan.
Az igazságügyi törvénycsomag kapcsán a legfőbb ügyész is megszólalt. Augustin Lazăr kilátásba helyezte, hogy az általa vezetett intézmény alkotmányossági kifogást emel a parlament által az igazságügyi törvényeken eszközölt módosítások ellen. Szerinte kényes helyzet állt elő a törvények kapcsán, és egyelőre vizsgálják a rendelkezésükre álló jogi lehetőségeket. Azzal is számolnak, hogy normakontrollt kérnek az alkotmánybíróságtól. „Ha valaki módosítani akar az igazságügyi törvényeken, ezt nem egy különbizottság keretében és nem sürgősségi eljárással kell megtennie” – fogalmazott.
Amint azt jeleztük, a hétfőn elfogadott, az ügyészek és bírák jogállásáról szóló jogszabály módosítása kapcsán az RMDSZ állásfoglalást bocsátott ki. A szövetségi közlemény magyarázattal igyekszik szolgálni, miért támogatták a tervezet elfogadását. Eszerint a jogállam megerősítését szeretnék elérni, és elejét venni az ügyészállam kialakulásának. „Minden állampolgár érdeke az, hogy megvalósuljon a hatalmi ágak valós szétválasztása. Szükség van erre a törvényre – ez a jogállam működésének egyik garanciája. Ezek a módosítások nem akadályozzák a korrupcióellenes harcot, és mind a bírók, mind pedig az ügyészek esetében a politikai függetlenséget erősítik” – olvasható az állásfoglalásban. A megfogalmazók tételesen felsorolják, melyek azok az előírások, melyekkel teljes mértékben azonosulnak: a bírák és ügyészek kinevezésének folyamatában az államfő szerepe is csak formális lehet, így az esetleges politikai kontroll megszűnik; a bírák és az ügyészek tevékenységének szétválasztása elengedhetetlen a bírói függetlenség garantálása érdekében; a bírák és az ügyészek egy normálisan működő jogállamban felelősségre vonhatóak kell legyenek a hibáikért, és ez az állam kötelessége kell hogy legyen. Emellett teljesen indokoltnak ítélik meg, hogy a jobb szakmai felkészülés érdekében a bírói és ügyészi képzés időtartama megkétszereződjön és átszervezzék annak lefolyását, amint azt is, hogy a bíráknak és ügyészeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem dolgoztak és nem dolgoznak együtt a titkosszolgálatokkal.
