„Kényelmesebb kicsinek, tudatlannak lenni” – így jellemezte a börzén tapasztalt hozzáállást Kelemen Tibor intézményvezető, aki sajtótájékoztatón számolt be a rendezvényről. Elmondta, egy németországi székhelyű, Brassó megyében is tevékenykedő, nagyáruházak beszállítójaként ismert húsipari társaság, illetve építkezéssel, fafeldolgozással, állattartással foglalkozó cégek kérésére vették számba és hívták találkozóra a térség azon állástalanjait, akik írni, olvasni tudnak – ez volt a munkáltatók által támasztott alapkövetelmény. A felkínált 81 állás iránt 72-en érdeklődtek, közülük végül 29 személyt választottak ki a munkáltatók, akik – az intézményvezető szerint – a Hidvégen tapasztalt érdeklődésről nyilatkoztak elé­gedetten.
Az árapataki és előpataki meghívott állástalanok elégedetlenek voltak a felajánlott bérezéssel: akadt, aki elutasította az 1200 lejes nettó keresetet, mondván, abból nem tud megélni – idézte fel Kelemen –, miközben családja jövedelmét az 500 lejes minimáljuttatás, illetve a gyermekek után kapott pénz jelenti. Hozzáfűzte: egy házaspárt annak dacára sem sikerült meggyőzni, hogy munkát vállaljon, hogy kettejük fizetése alkalmazás esetén jelentősen magasabb összegre rúgna, mint a szociális juttatás. A három váltásban végzendő munkáért – a fizetés mellett – munkavédelmi ruhát és lábbelit, díjmentes szállítást, illetve napi két meleg étkezést is biztosított volna számukra a munkaadó. Az érintetteknek hónap végéig kell eldönteniük, vállalják-e a munkát, ellenkező esetben megvonják tőlük a szociális segélyt. Példaként említette továbbá: az állattartással foglalkozó cégnél 2000 lejes bért ajánlottak annak, aki elvállalta a pásztorkodást, az egyik érdekelt álláskeresőnek pedig az volt a feltétele, biztosítsák számára az internet-hozzáférést.
A 12 százalékos munkanélküliséggel nyilvántartott Bölönből végül hét, Árapatakról további kilenc, Hidvégről – ahol szintén tíz százalékhoz közeli az állástalanok aránya – hét személyt választottak ki a munkaadók.