A FAS összeállítása szerint egy repülőgép-hordozó hajó több mint hatmilliárd dollárba kerül, egy tengeralattjáró viszont csupán 250 millió dollárba, mégis sakkban tud tartani egy repülőgép-hordozót. Ezért Vlagyimir Putyin orosz elnök hazája tengeralattjáró-flottájának fejlesztésére összpontosított, amikor az orosz haderő gyengeségeire rávilágító 2008-as orosz–grúz háború után elhatározta, hogy megerősíti az ország haderejét. Ennek a törekvésnek az egyik eredménye a Krasznojarszk nevű tengeralattjáró, amely idén májustól augusztusig a Földközi-tengeren tevékenykedett, és nukleáris töltet célba juttatására is alkalmas rakétarendszerével több csapást mért az Iszlám Állam terrorszervezet szíriai állásaira. A NATO minden lehetséges eszközzel – hajókkal, repülőgépekkel, helikopterekkel – igyekezett figyelemmel követni a Krasznojarszk műveleteit. Az észak-atlanti szövetség egységei és az orosz tengeralattjáró macska-egér játékot játszott, mint a hidegháború idején – írta a német lap.
Azt ugyan nem tudni, hogy a NATO milyen sikerrel követte a Krasznojarszk mozgását, mindenesetre a szövetségnél egyesek a Fekete lyuk néven emlegetik a radarjeleket elnyelő burkolattal ellátott, új fejlesztésű tengeralattjárót, amelynek helyzetét azért is nehéz meghatározni, mert elektromos motorral is rendelkezik, és nagy teljesítményű akkumulátorai révén akár két-három napig tud folyamatosan igen csendesen közlekedni. A 2200 kilométer hatótávolságú fegyverrendszerrel szerelt tengeralattjárók megjelenése azt jelenti, hogy „az oroszok csapást tudnak mérni a szövetség valamennyi hajójára, és konfliktus esetén kikötőink és repülőtereink veszélyeztetettsége is nagyobb” – mondta a FAS-nak egy név nélkül nyilatkozó magas rangú NATO-katona.
A lap hozzátette, hogy Oroszország és Szíria az év elején 49 évre szóló szerződést kötött a Földközi-tenger szíriai partján fekvő Tartuszban kiépített haditengerészeti bázis használatáról, és Moszkva a támaszpont kapacitásának megduplázását tervezi.
Az új fejlesztésű orosz tengeralattjárók megjelenése aggodalommal tölti el a szövetség vezetését. Az ügyben most először Jens Stoltenberg főtitkár is megszólalt. A FAS-nak, a Financial Times brit üzleti lapnak és a Washington Post amerikai lapnak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a NATO a hidegháború után csökkentette tengeri képességeit, különösen a tengeralattjárók elleni küzdelem területén, Oroszország viszont 2014 óta 13 tengeralattjáróval bővítette flottáját. Az orosz tengeralattjárók aktivitása elérte a legmagasabb szintet a hidegháború óta – tette hozzá Jens Stoltenberg.
A FAS adatai alapján a NATO-tagállamok a kilencvenes évek elején több száz fregattal rendelkeztek, és azóta a flotta nagyjából megfeleződött, a konvencionális tengeralattjárók száma pedig 145-ről 84-re csökkent, míg az orosz haditengerészetnek 49 ilyen tengeralattjárója van, és szorgalmasan építenek újabbakat. A hidegháború idején az volt a szabály, hogy a NATO-nak tíz nap alatt tíz hadosztályt – 150 ezer katonát – kell átcsoportosítania az Atlanti-óceán egyik partjáról a másikra, most viszont legjobb esetben is csak két vagy három hadosztályt tudna áttelepíteni. Ezért most a szövetség brüsszeli központjában egy nagyobb szabású NATO–Oroszország konfliktus veszélyének kezelésére két új parancsnokság felállítását tervezik. Az egyik várhatóan az amerikai Norfolkban lesz, s a katonák és a felszerelések Európába csoportosítását irányítja, a másiknak pedig az lesz a feladata, hogy elhelyezze a kontinensre érkező erősítést. Ennek a parancsnokságnak a felállítására Németország pályázik.