Személyesen nyújtotta be a hivatalos elnökjelöltté nyilvánításához szükséges iratokat Vlagyimir Putyin tegnap Moszkvában az orosz Központi Választási Bizottsághoz, amely azokat elfogadta.
Putyin pártoktól független jelöltként kíván indulni a jövő év március 18-án tartandó választásokon. A Központi Választási Bizottság ellenőrzés után jegyezheti be az elnököt támogató választói csoportot, a politikus ezt követően kezdheti meg a hivatalos elnöki bejegyezéséhez szükséges támogató aláírások gyűjtését. A bizottság közölte, hogy az ellenőrzés céljából 12 hatóságtól tizenötféle igazolást fog bekérni.
Független elnökjelölt-aspiránsok esetében 300 ezer, parlamenten kívüli pártok jelöltjei esetén pedig 100 ezer támogató aláírás szükséges a választáson való részvétel engedélyezéséhez, a jelölti minőségben való regisztráláshoz. A parlamenti pártokat a vonatkozó jogszabály mentesíti az aláírásgyűjtés kötelezettsége alól. A független jelölteknek a Központi Választási Bizottság határozata értelmében január 7-ig kell benyújtaniuk a támogató aláírásokat.
Putyin harmadszor indul független jelöltként az elnökválasztáson. 2011-ben a kormányzó Egységes Oroszország párt jelölte őt az államfői tisztségre. Az elnök független jelöltként való indulását kedden egyhangú támogatásáról biztosította egy politikusokból, a kulturális élet képviselőiből, sportolókból, társadalmi aktivistákból és üzletemberekből álló választói kezdeményezői csoport. A testületnek mintegy 600 tagja van, ami a duplája a szükséges minimumnak. Putyint a politikai erők közül támogatásáról biztosította az Egységes Oroszország és az Igazságos Oroszország Párt, valamint a Kreml-közeli Összoroszországi Népfront is.
A választási törvény az állami alkalmazottak és a tömegtájékoztatási eszközök munkatársai esetében előírja, hogy a hivatalos jelöltként történő bejegyzésük és a választás között szabadságot vegyenek ki. Putyinra azonban a Központi Választási Bizottság állásfoglalása szerint a jogszabály ezen rendelkezése nem terjed ki, mivel állami hivatalt tölt be.
Vlagyimir Putyin Borisz Jelcin elnöknek a mandátuma lejárta előtti lemondását követően, 1999. december 31-én lett ügyvezető államfő. Az elnöki posztra először 2000. március 26-án választották meg, majd 2004-ben újraválasztották. A 2008 és 2012 közötti időszakra az alkotmányos korlátozás miatt helyet cserélt Dmitrij Medvegyev miniszterelnökkel, majd ismét átvette az orosz állam vezetését, a módosított alaptörvény értelmében újabb hatéves ciklusra. Az alkotmány értelmében egy hatesztendős mandátumra még újraválasztható.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az orosz választási folyamatba, egyúttal az orosz belügyekbe való beavatkozással vádolta meg az amerikai külügyminisztériumot, amiért az aggodalmát fejezte ki Alekszej Navalnij ellenzéki politikus elnökjelöltként történő bejegyzésének elutasítása miatt. A Központi Választási Bizottság arra hivatkozva tagadta meg a regisztrálást, hogy Navalnij gazdasági bűncselekmény miatt próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, ezért tíz évig nem indulhat jelöltként választásokon. Az eltiltott ellenzéki politikus tegnap közölte, hogy egy január 28-ra kitűzött országos tüntetés szervezésébe kezdett az általa meghirdetett választási bojkott, a „választói sztrájk” támogatására. Elmondta, hogy csapata megkezdte a tömegrendezvények szervezéséhez szükséges önkormányzati engedélyek beszerzését.