Kiemelte: nem számít incidensre a Pirani-öbölben, amelynek jelentős részét a bíróság Szlovéniának ítélte. A bíróság döntése végleges, és jogilag kötelező érvényű Horvátországra és Szlovéniára nézve is – mondta, majd hozzátette: ez nem olyan, amiről dönteni lehet, hanem végre kell hajtani.
Cerar a kezdeményezésről tájékoztatta a horvát felet. Úgy vélte: Horvátország idővel rájön, hogy követnie kell Szlovéniát a határozat végrehajtásában, és mielőbb létrejön egy vegyes bizottság, amely meghatározza a szárazföldi határokat is, amelyek nem jelölhetők ki megállapodás nélkül. Mint mondta: az egykori Jugoszláv Néphadsereg volt objektuma, amely a Sveta Gera hegycsúcson helyezkedik el, és a bíróság Horvátországnak ítélte, továbbra is szlovén fennhatóság alatt marad. A szlovén kormány hajlandó átadni Horvátországnak azzal a feltétellel, hogy létrehoznak egy bizottságot az államhatárok kijelölésére, amely a döntőbíróság ítéletét figyelembe véve pontosan meghatározza a két ország közötti szárazföldi határokat – hangsúlyozta.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő szombaton újságíróknak azt mondta, hogy a Horvátország és Szlovénia között fennálló határvitában Zágráb „megvédi azt, ami horvát”.
Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket. Zágráb továbbra is elutasítja a nemzetközi testület határozatát.