Vannak olyanok is, akik 2017-ben jelentették be – Xavier Hernández, Xabi Alonso, Martin Demichelis, Gianluigi Buffon –, szögre akasztják a stoplist, viszont csak a szezon végén vonulnak vissza, így még közel egy fél évig figyelemmel követhetjük játékukat. Az alábbiakban azokat a labdarúgókat vettük górcső alá, akik a futball meghatározó alakjai voltak, de 2017-ben pontot tettek játékoskarrierjük végére.
Frank Lampard a londoni West Ham csapatánál kezdte profi karrierjét még 1994-ben, majd hét évet töltött a kelet-londoni klubnál. Claudio Ranieri csábította el a Chelsea-be az új évezred kezdetén. 2001 októbere és 2005 decembere között minden egyes mérkőzésen pályára lépett, egyhuzamban 164 összecsapáson, ami egészen komoly fizikumot és szerencsés testi adottságot feltételez. Emellett a góllövéssel sem állt hadilábon, 203 gólt szerzett a Chelsea-ben, ami szintén klubrekord. Több mint hatszázszor lépett pályára a londoniaknál, amivel ugyancsak vezeti az örökranglistát a csapatnál. Az angol válogatottal számtalan Európa-bajnokságon, világbajnokságon járt, 106-szor lépett pályára. A Chelsea-vel három angol bajnokságot, négy FA Kupát, két Ligakupát hódított el. A Bajnokok Ligájában 2008-ban ezüstérem, 2012-ben viszont már a végső győzelemért járó serleg jutott neki, míg az Európa Ligában 2013-ban ért csúcsra a Chelsea-vel. Bár egy ízben azt nyilatkozta, a Chelsea-ből szeretne visszavonulni, ez nem jött össze neki, a New York Cityben akasztotta szögre a stoplist.
Álvaro Arbeloa egy exkluzív interjújában jelentette be: 34 évesen felhagy a profi futballal. A hátvéd utolsó szezonját az angol West Ham Unitednél töltötte, ám csak három mérkőzésen lépett pályára a Premier League-ben. A Deportivo La Corunában, a Liverpoolban és 2009-től 2016-ig a Real Madridban is szereplő játékos utóbbi csapattal két Bajnokok Ligája-, egy spanyol bajnoki, egy-egy szuperkupa és kupa-győzelmet és egy klubvilágbajnoki címet szerzett. Arbeloa a válogatott mezt 56-szor húzta magára, 2008-ban és 2012-ben Európa-, 2010-ben pedig világbajnok lett.
A 37 éves, 105-szörös cseh válogatott, Tomáš Rosický Prágában sajtótájékoztatón jelentette be visszavonulását, ahol elmondta: gondos mérlegelés után rájött, hogy már nem tudja tökéletesen felkészíteni a testét a professzionális labdarúgásra. A középpályás 1988 és 2001 között, majd tavaly nyártól mostanáig a Sparta Praha futballistája volt, közben öt évig a Borussia Dortmund, tíz esztendőn keresztül pedig az Arsenal együttesét erősítette. Karrierje alatt végig kisebb-nagyobb sérülésekkel bajlódott. A korábbi kiváló játékos 23 gólt szerzett a cseh válogatottban, amelynek csapatkapitánya volt. Hazájában három, Németországban egy bajnoki címet nyert, az UEFA Kupában döntőt játszott, Angliában pedig kétszer ünnepelhetett FA Kupa-győzelmet. A Dortmund szurkolói cselei, passzai és lövései miatt „kis Mozartnak” becézték.
Ricardo Kaká a Sao Paulo utánpótlásában tanulta meg a futball alapjait, majd a neves brazil csapatnál is vált profi labdarúgóvá. Innen vezetett útja 2003 nyarán az AC Milanhoz. Az ifjú támadó középpályás gyorsan a milánói gárda meghatározó tagja lett, majd idővel a világ legjobb játékosai közé emelkedett. Első ciklusa 2003-tól 2009-ig tartott az AC Milannal, mellyel többek között Bajnokok Ligáját, bajnoki címet, Olasz Szuperkupát, Európai Szuperkupát és klubvilágbajnokságot is nyert. Kaká aztán 2009 nyarán átigazolt a Real Madridhoz, ahol négy éven át futballozott, ám a királyi gárdában összességében nem tudta azt hozni, amit Milánóban megszokhattunk tőle, de így is nyert egy bajnoki címet és egy Király-kupát. Négy esztendő elteltével visszatért az AC Milanhoz, ám csak egy szezon erejéig. Aztán karrierje végéhez közeledve megjárta még a Sao Paulo, végül pedig az Orlando City alakulatát is. A brazil válogatott oszlopos tagjának 2002-től kezdve egészen 2016-ig számított, 92 mérkőzésen összesen 29 gólt szerzett, a legendás támadó középpályás 2002-ben világbajnokságot nyert a nemzeti csapat játékosaként. Kaká egyénileg 2007-ben ért fel a csúcsra, hiszen ekkor neki ítélték oda az aranylabdát.
A 33 éves Philipp Lahm mindent megnyert a müncheniekkel, amit lehetett, a német válogatottnak pedig a csapatkapitánya volt, amikor világbajnokságot nyert 2014-ben. A jobbhátvéd bőven 500 mérkőzés fölött zárt a Bayern mezében, a 2002-ben bemutatkozó játékos a klub nevelése, összesen két évet töltött kölcsönben a Stuttgartnál. Hétszeres német bajnok, hatszoros kupagyőztes, és 2013-ban tagja volt az öt trófeát nyerő Bayernnek is. A német válogatottban 113-szor lépett pályára, világbajnoki címe mellett játszhatott Eb-döntőben és számos egyéni elismerést is kapott.
Francesco Totti 1992 óta az AS Roma játékosa, és soha életében nem viselte másik csapat mezét. A szurkolók valósággal bálványozzák a csatárt, aki egy bajnoki címet, egy kupát, két szuperkupát nyert. Ő minden idők legeredményesebb és legtöbb válogatott meccset játszott római játékosa, és egy klubban több gólt senki nem lőtt nála. 2006-ban Németországban Marcello Lippi olasz válogatottjában világbajnoki címet ünnepelhetett. A negyvenéves Tottinak az elmúlt idény végén lejárt a szerződése, utolsó szezonjában huszonöt tétmeccsen lépett pályára, melyeken három gólt is rúgott. Úgy fejezte be profi pályafutását, hogy a Serie A történetének második legjobb góllövője: 608 tétmérkőzésen 250-szer talált be, csak a legendás Silvio Piola előzi meg.
A 36 éves Dirk Kuyt azután jelentette be visszavonulását, hogy a Feyenoord 18 év után diadalmaskodott újra a holland bajnokságban. A triplatüdejű támadó az Utrecht színeiben debütált a holland bajnokságban, öt szezont húzott le s 173 meccsen 57 gólt és 23 gólpasszt jegyzett. 2003-ban szerződött a Feyenoordba, ahol hihetetlen gólgyártásba kezdett: 101 találkozón 71 találatig jutott. Teljesítményére felfigyeltek az európai topklubok, 2006-ban a Liverpool tudta megszerezni aláírását. Kuyt igazi klubikonná vált a Mersey partján, több mint 200 mérkőzésen lépett pályára a Vörösöknél. A csatár Anglia után három évig Törökországban légióskodott tovább a Fenerbahce játékosaként, ezek után tért vissza a Feyenoordhoz, ahol ismét kivirágzott: 62 mérkőzésen 31 gólt szerzett. 2004-ben debütált a holland válogatottban, összesen 104-szer húzhatta magára a válogatott mezt és 24-szer volt eredményes. Karrierje során egy-egy holland és török bajnoki címet, egy angol Ligakupát, két Holland és egy Török Kupát, valamint egy török Szuperkupát nyert.
A 38 éves Andrea Pirlo csodálatos pályafutása során megfordult a Bresciában, az Interben, a Regginában, valamint az AC Milanban és a Juventusban is, majd 2015-ben az MLS-ben szereplő New York Cityhez szerződött. A Milannal két bajnoki címet, egy kupagyőzelmet és két BL-elsőséget szerzett, valamint európai Szuperkupa-győztesnek és klubvilágbajnoknak is mondhatja magát. A Juventusszal négyszer ünnepelhetett bajnoki címet, egyszer pedig kupagyőzelmet. Pirlo 2002 és 2015 között 116-szor húzta magára a olasz címeres mezt, 2006-ban világbajnok lett, 2012-ben pedig ezüstérmet nyert az Európa-bajnokságon.
A 37 éves Esteban Cambiasso a Real Madridban mutatkozott be Európában (korábban az Independiente és a River Plate játékosa volt), a fővárosi klubbal spanyol bajnok lett, valamint spanyol és európai Szuperkupát is nyert. Az argentin a Realtól 2004-ben az olasz Interhez szerződött, az itt töltött tíz év alatt pályafutása csúcsára ért. A milánói együttessel Bajnokok Ligáját nyert, ötszörös olasz bajnok és négyszeres Olasz Kupa-győztes volt, valamint 2010-ben a  klubvilágbajnokságot is megnyerte. Utolsó két idényét az Olympiakoszban töltötte, ahol mindkét szezonban görög bajnoki címet ünnepelhetett. A korábbi kiváló védekező középpályás 52-szer lépett pályára az argentin válogatottban, öt gólt szerzett.