200 ezer euróban szabná meg több szociáldemokrata párti törvényhozó azt az összeghatárt, amely alatt nem minősülne bűncselekménynek a hivatali visszaélés. Az erről szóló törvényjavaslatot december 18-án nyújtották be a parlamentbe.
A kezdeményezők módosítanák a büntető törvénykönyv 60-as cikkelyének 2. bekezdését is, kiegészítve azzal a kitétellel, mely szerint „a három évig terjedő szabadságvesztést otthonában töltheti le az elítélt”. A tervezet értelmében ez a kitétel azokra is érvényes lenne, akikre három évnél hosszabb börtönbüntetést szabnak ki, de 60 évesnél idősebbek, illetve súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvednek.
A törvényjavaslat kezdeményezői csökkentenék ugyanakkor a megvesztegetés, illetve vesztegetés elfogadása esetén kiróható büntetést: előbbiért hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés járna (jelenleg két évtől hét évig terjedő börtönbüntetés szabható ki), utóbbi esetében pedig a kiróható büntetés alsó határát egy évben állapítják meg, míg a jelenleg érvényben levő törvény szerint ez három év. Befolyással való üzérkedésért a jelenleg kettőtől hét évig terjedő börtönbüntetés helyett egytől öt évig terjedő szabadságvesztést rónának ki.
A tervezet a büntetőeljárási törvénykönyvet is több ponton módosítaná. Az egyik javaslat kötelezővé tenné, hogy a bűnvádi eljárás során készítsenek hang- vagy kép- és hangfelvételt a sértett fél és a tanúk kihallgatásáról. A jelenleg hatályos törvény értelmében ezt csak akkor rendelik el, „ha a bűnüldöző szerv ezt szükségesnek tartja”, vagy a sértett fél illetve a tanú kérelmezi.
Változna a kényszerintézkedésekről rendelkező 202-es cikkely is, amelynek első bekezdéséből törölnék az „észszerű gyanú” kifejezést, így az a következőképpen szólna: „Kényszerintézkedések akkor rendelhetők el, ha bizonyítékok vagy megalapozott jelek utalnak arra, hogy az illető személy bűncselekményt követett el.” A törvényjavaslat módosítaná a büntetőeljárási törvénykönyv feljelentéssel kapcsolatos, 290-es cikkelyét is. A kezdeményezők bevezetnének egy új bekezdést, amelynek értelmében hat hónapig lehet feljelentést tenni, attól a dátumtól számítva, amikor a feljelentő tudomására jutott a bűncselekmény (kivételt képeznek a személy elleni, valamint a nemzetbiztonság elleni bűncselekmények). Amennyiben erre nem kerül sor a megszabott hat hónapon belül, az illető büntetőjogi felelősségre vonható, ugyanakkor feljelentése nem használható fel bizonyítékként a büntetőper folyamán – áll még a tervezetben.
