Újabb kilenc évre ítélték William Browdert

2017. december 30., szombat, Világfigyelő

Újabb kilencévi szabadságvesztésre ítélték William Browder brit üzletembert, a Hermitage Capital alapítóját, a börtönben elhunyt Szergej Magnyitszkij könyvvizsgáló volt munkaadóját, az emberi jogokat megsértő orosz tisztségviselőket szankciókkal sújtó amerikai és kanadai Mag­nyitszkij-törvény kezdeményezőjét. Az ítéletet távollétében hozták meg tegnap Moszkvában gazdasági bűncselekmények miatt.


Browdert csődbűntettben, valamint több mint 3,5 milliárd rubelnyi (mintegy 48 millió euró) adó 2004–2005-ben történt elmulasztásában találták bűnösnek. Vádlott-társa, Ivan Cserkaszov nyolc évet kapott. Az elítélteknek a verdikt értelmében meg kell téríteniük az okozott kárt. A védelem közölte, hogy fellebbezni fog.
Egy moszkvai bíróság Browdert – akit 2006-ben „nemzetbiztonsági kockázat­ként” kiutasítottak Oroszországból – 2013 júliusában ugyancsak kilenc évre ítélte, akkor több mint 522 millió rubelnyi adó elmaradása miatt. Ugyanebben az ügyben volt vádlott a nyugati médiában következetesen ügyvédként emlegetett Magnyitszkij is, aki 2009-ben meghalt börtöné­ben, ami hatalmas felzúdulást keltett Oroszországban és a világban is.
Browder azt állítja, hogy az ellene gazdasági bűncselekmény címén indított eljárások politikai indíttatásúak, és hogy Magnyitszkij a letartóztatása előtt belügyi vezetőket leplezett le, akik 230 millió dollárnyi összeget sikkasztottak el az orosz költségvetésből.
Az eredeti, amerikai Magnyitszkij-törvény Barack Obama elnöksége alatt, 2012-ben lépett életbe, és azon orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztásáról és kitiltásáról rendelkezett, akiknek Washington szerint közük volt Magnyitszkij tisztázatlan körülmények között bekövetkezett halálához. A később az emberi jogokat megsértő funkcionáriusokra általában is kiterjesztett jogszabály alapján Washington idén decemberben öt orosz állampolgárt tiltott ki, köztük Ramzan Kadirov csecsen vezetőt.
Kanada október közepén fogadta el a korrupt külföldi kormányok áldozatairól szóló törvényt, amely orosz értelmezés szerint a Magnyitszkij-törvény saját változata. Ennek alapján Ottawa november elején 52 személyt – köztük 30 orosz állampolgárt – sújtott kinnlevőségbefagyasztással és kiutasítással.
Magnyitszkijt az orosz sajtóban is megjelent hírek szerint a börtönben agyonverték, ám az ügyészség szerint szív- és érrendszeri elégtelenség okozta a halálát. Egy orosz elnöki bizottsági vizsgálat megállapította, hogy Mag­nyitszkijt nem megfelelő körülmények között tartották fogva, és a börtönhatóságok elutasították orvosi ellátását. Később hasonló következtetésre jutott az Európa Tanács is.
Oroszország idén ismét eredménytelenül próbálkozott meg azzal, hogy az 1998-ig amerikai állampolgárságú Browdert felvetesse az Interpol által körözött bűnözők listájára. Jurij Csajka orosz főügyész október végén két levelet intézett Jeff Sessions amerikai igazságügyi miniszterhez. Az egyikben arra kérte, hogy indítson bűnvádi eljárást az orosz gazdaságból törvénytelen eszközökkel egymilliárd dollárt kipumpáló Browder ellen, a másikban pedig azt, hogy vizsgáltassa felül a megalapozatlan és bűnöző személyek által kezdeményezett Magnyitszij-törvény elfogadásának indoklását.
Browder 2015 februárjában a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a világ leggazdagabb embere lehet, akinek magánvagyona elérheti a 200 milliárd dollárt. Az üzletembernek rágalmazási pereket kilátásba helyezve 2016-ban sikerült elérnie, hogy a nyugati mozikban és televíziókban, sőt, még az Európai Parlamentben se mutassák be Andrej Nyekraszov független, a putyini irányvonallal szemben korábban élesen kritikus orosz filmrendező A Magnyitszkij-törvény – A színfalak mögött című dokumentumdrámáját. A filmben, amelyet tavaly nyáron végül a washingtoni Newseumban mutattak be egy magánvetítésen, Nyekraszov arra a következtetésre jutott, hogy Browder saját machinációinak elleplezésére találta ki a Magnyitszkij-ügyet.
William Browder, aki az amerikai kommunista párt egykori vezetőjének unokája, tíz éven át, a kitiltásáig az egyik legnagyobb külföldi befektetési alapot vezette Oroszországban.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1255
szavazógép
2017-12-30: Világfigyelő - :

Az év fő csalódása

Az orosz–amerikai kapcsolatok állapota teljes joggal lehet az év fő csalódása – vélekedett Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tegnap. Hozzáfűzte, hogy Washingtonnak a Moszkvával szemben képviselt álláspontja sajnálatos. Emlékeztetett rá: Vlagyimir Putyin elnök több alkalommal is kifejezte Oroszország készségét arra, hogy a kölcsönös tisztelet és bizalom alapján kölcsönösen előnyös kapcsolatokat építsen ki minden országgal, köztük az európai országokkal és az Egyesült Államokkal is.
2017-12-30: Közélet - :

A hívő, becsületes és megújulásra képes emberek éve

Isten jóságának köszönhetően esztendőfordulóhoz érkeztünk. Ilyenkor összegzünk és tervezünk, számba vesszük egyéni és közösségi életünk eredményeit és feladatait, sikereit és kudarcait – kezdi újévi üdvözletét Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke. A főpásztor Ézsaiás próféta könyvéből választott igét magyaráz levelében: „Keressétek az Urat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van! Hagyja el útját a bűnös és gondolatait az álnok ember! Térjen az Úrhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani.” (Ézs. 55, 6–7)