Január 1-jével jelentős adóváltozások léptek hatályba Romániában. Csökken a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulékok fizetése áthárul az alkalmazottakra, a kormány viszont arra számít, hogy összességében nem módosulnak az adóterhek az állampolgárok és a vállalkozások számára.
A kormány az év utolsó két hónapjában több adómódosítási intézkedést fogadott el, amelyek hatálybalépése sokáig bizonytalan volt. A vállalkozók bírálták is emiatt a kabinetet, hangoztatva, hogy kiszámíthatatlanná teszi az üzleti környezetet. Végül a kormány lemondott a javasolt módosítások egy részéről, másik részét elfogadta. Ez utóbbiak közül az egyik legfontosabb, hogy a személyi jövedelemadó (szja) január 1-jétől 16 százalékról 10 százalékra csökkent. Ez azonban nem jelent adóteher-könnyítést az állampolgároknak, mivel a kormány a dolgozókra hárította a társadalombiztosítási járulékok fizetésének kötelezettségét. A munkavállalóknak 25 százalékos nyugdíj- és 10 százalékos egészségügyi járulékot kell fizetniük az eddigi 10,5 százalék, illetve 5,2 százalék helyett.
A munkavállalók esetében megnövelt tb-járulékot a kormány a 6 százalékos szja-csökkentéssel és mintegy 20 százalékos béremeléssel kompenzálja a közszférában, hogy a járulékok áthárítása végül nulla összegű játszma legyen mind a dolgozók, mind a vállalatok számára. A vállalatok körülbelül 20 százalék járulékot fizettek eddig, ezt a kiadást január 1-jétől a dolgozók bruttó bérének emelésére kellene fordítaniuk, hogy működjön a kormányzati elképzelés.
Megoszlanak a vélemények, hogy a versenyszféra alkalmazkodni fog-e ehhez a játszmához, és a vállalatok valóban megemelik a dolgozók bruttó bérét, hogy nettó keresetük ne csökkenjen.
Egyes elemzők szerint ez egyrészt azért fog megtörténni, mert nagy a munkaerőhiány, így a vállalkozók nem engedhetik meg maguknak, hogy magukra haragítsák dolgozóikat, másrészt január 1-jétől mintegy 20 százalékkal, 1900 lejre emelkedett a minimálbér.
Az úgynevezett mikrovállalkozások esetében a kormány január 1-jétől 500 ezer euróról 1 millió euróra emelte az üzleti forgalom felső határát, ameddig ezeknek a kis- és középvállalkozásoknak kötelező módon az árbevételük 1–3 százalékát kell befizetniük adóként alkalmazottjaik száma függvényében a 16 százalékos társasági adó helyett. Eddig 500 ezer euró fölött a cégek választhatták a társasági adó fizetését. A kormány ettől az intézkedéstől azt várja, hogy csökkenni fog az adókerülők száma.
Az adóbehajtás szigorítását célozta meg az az intézkedés is, amely szerint január 1-jétől külön bankszámlára kell fizetniük az általános forgalmi adót (áfa) a csődvédelem alatt álló és az áfatartozással rendelkező cégeknek.
Az új év a nyugdíjak területén is változásokat hoz. Az öregségi járandóságok nőni fognak 2018-ban, de csak július 1-jétől, amikortól 10 százalékos emelést ütemezett be a kormány. A kabinet módosította a kötelező magánnyugdíjak rendszerét is, így január 1-jétől csökken annak az összegnek az aránya, amelyet az állami nyugdíjpénztárnak a dolgozók után át kell utalnia a magánnyugdíj-pénztáraknak. Az államnak befizetett nyugdíjjárulékból a bruttó bér 5,1 százalékát utalták át a magánbiztosítóknak, amelyek január 1-jétől csak 3,75 százalékot kapnak. Ennek következtében több pénz marad a jelentős hiánnyal működő állami nyugdíjrendszerben.
