A kamaraelnök szerint szerencsésnek tekinthető, hogy a kormány végül elállt az eredeti elképzeléstől, amely révén mindenkit arra köteleztek volna, hogy a megosztott áfafizetés szerint járjon el. Ez a megoldás gazdasági szempontból nagyon előnytelen helyzetet teremtett volna, mivel jócskán megbonyolította volna a vállalkozások életét. A kis pénzügyi forgalmat lebonyolítóknál még alkalmazható lett volna, de minden olyan cég, amely jelentősebb pénzmozgást jegyez, abban a helyzetben találta volna magát, hogy míg eddig egy „vonalon” kezelte a bevételeket, tranzakciókat, január elsejétől ez a feladat megkétszereződött volna. Lényeges, hogy nemcsak egyszerűen külön folyószámláról van szó, hanem a könyvelést is jelentősen megbonyolította volna. Emellett a törvény első változata túl szigorú lett, hiszen egyebek mellett arra kényszerítette volna például a vidéki kis boltok tulajdonosait, hogy háromnaponta beutazzanak a városba a bevételezett készpénzzel, és az áfahányadnak megfelelő összeget elhelyezzék egy külön számlán. Ez pedig egy sor felesleges költséggel és időveszteséggel járt volna. A nagyobb kereskedelmi vállalatok esetében szintén előnytelen lett volna, hiszen az új rendelkezések nyomán gyakorlatilag elveszítették volna a forgótőkéjük 19 százalékát, mivel ezt egy külön folyószámlán kellett volna őrizgetni. Ezeknél a vállalkozásoknál pedig éppen ez a lényeg, hogy a pénzt minél többször meg tudják forgatni – egyebek mellett az alacsonyan tartott árakkal –, és ebből lassan felépítik a nyereségüket. Ennek a forgatható tőkének elég jelentős részét vette volna el az állam január 1-jétől ezzel az intézkedéssel – magyarázta az elnök.
Édler András továbbá felidézte, Európában ezt a rendszert mindössze két országban alkalmazzák, de nem olyan formában, ahogyan itt szándékozták bevezetni. Lengyelországban két év türelmi idő után csatlakozhat a vállalkozás, és amennyiben megteszi, bizonyos adókedvezményeket kap, Olaszországban pedig az állami vállalatokkal, intézményekkel kapcsolatos tranzakcióknál alkalmazzák. Bulgáriában megpróbálták, de beletörött a bicskájuk. Ezt követően jött a román kormány, és három hónap alatt meg akarta váltani a világot. Erre sem a pénzügyminisztérium, sem magánszféra nem volt felkészülve. Felvetésünkre, miszerint a rendelkezés az áfaügyek kifehérítését szolgálta volna, Édler András rámutatott: a vállalakozásoknak túl nagy árat kellett volna fizetniük az állam tökéletlenségéért, mert nem képes egy könnyen nyomon követhető járulékot behajtani.
A Klaus Iohannis államfő által végül a múlt héten kihirdetett változat már sokkal barátságosabb, mivel az adó- vagy áfahátralékot fel nem halmozott vállalkozásokat nem érinti, azaz a cégek jelentős része kikerült a rendelkezések hatálya alól. Az új szabályzás szerint csak a fizetésképtelen vállalkozásoknak, illetve azoknak kell alkalmazniuk a megosztott áfafizetési rendszert, amelyeknek áfabefizetési elmaradásuk van. Ráadásul ezen belül is több könnyítő szabályt is bevezet: az elmaradásnak legalább hatvannaposnál régebbinek kell lennie, illetve a cég besorolásától függően alsó határokat is bevezetnek: a nagyvállalatok esetében legkevesebb 15 ezer lej, a közepesek esetében 10 ezer lej, míg a többiek esetében 5000 lej kell hogy legyen a hátralék összege. Ezek a feltételek jócskán szűkítik az érintett vállalkozások körét. Az elnök ugyanakkor emlékeztetett: az önkéntes csatlakozásra is megvan a lehetőség: a vállalkozások, amelyek emellett döntenek, a belépés pillanatában kapnak egy egyszeri kedvezményt, majd mindvégig, amíg maradnak, a nyereségadójuk öt százalékának jóváírásában is részesülnek. Tudomása szerint Kovászna megyében egy vállalat élt a lehetőséggel. Ami az érintettek körét illeti, megyeszinten Édler András szerint a vállalkozások több mint kilencven százalékát nem érintik az új előírások.