A településen a történészek szerint 900–1300 ártatlan szerb és zsidó esett áldozatául a megszálló magyar erők által elkövetett mészárlásnak 1942-ben.
A megemlékezés gyászmisével kezdődött az egykori vesztőhelyen, a múzeummá alakított Topalov-raktárban. Pásztor István beszédében kiemelte: „mindig minden szavakkal kezdődik, és ahogy nincs háború, amely ne szavakkal kezdődött volna (...), úgy megbékélés sincs a megbánás és a sajnálat hangosan kimondott szavai nélkül”. Nincs megbékélés addig, amíg nincs válasz arra, hogy milyen célból kész az ember egy háborúban gyilkolni vagy meghalni, mi a bűn és mi a büntetés akkor, amikor a törvények hallgatnak – fogalmazott a VMSZ elnöke, aki úgy folytatta: minden évben ezekre a kérdésekre keresik a választ a megemlékezéseken.
A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon, majdnem egy hónap alatt Vajdaság-szerte több ezer áldozata volt. Az úgynevezett hideg napok egyik kicsúcsosodása az újvidéki mészárlás volt, amikor – szerb történészek szerint – három nap alatt összesen 1800 szerbet, zsidót és romát gyilkoltak meg a magyar csendőrök. Az 1942-es „hideg napok” után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-jéig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorló akcióiban becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg.
A vajdasági mészárlás fő felelőseit a háború után kiadták a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket.
Csúrogon 2013 júniusában közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök. A szerb áldozatok emlékének szentelt múzeumot a Topalov-raktárban a magyar kormány támogatásával alakították ki, a Tito partizánjai 1944-es megtorlásának áldozatául esett magyarok emlékművének felépítését pedig a szerb kormány támogatta.