Az új év első istentisztelete a jövőbe tekintés és a múltidéző emlékezés jegyében zajlott. Beszédében Kovács István tiszteletes kiemelte, a számadás nemcsak a közelmúltra, hanem a korábbi időkre is vonatkozik, az unitárius egyház életében pedig jeles esemény a 450 évvel ezelőtt, 1568. január 6-án kezdődött tordai diéta: ekkor eleink világmegváltó, nagy, áldott álmot valósítottak meg, kimondva: a hitet csak szabadon lehet megélni. Ők olyan történelmi léptékű megvalósításra voltak képesek, amely méltán nevezhető korszakalkotónak – jelentette ki a tiszteletes. Felidézte, a középkorban a vallási türelem nem volt ismert, az egyház kötelezőnek hirdette a dogma által hirdetett tan követését, az ettől eltérő tanokat eretnekségnek bélyegezték, a sátántól valónak nevezték, amelyek csak arra valók, hogy megrendítsék az egyház által felállított rendet. Az egyházalapító Dávid Ferenc János Zsigmond fejedelem politikai támogatását élvezve pedig azt mondotta, a hit nem az egyház tulajdona, nem a dogmák határozzák meg az embernek Istenhez való viszonyát: nem az istenfélelem, hanem az Isten szeretete a csoda.
Kovács István kifejtette, a 450 évvel ezelőtti országgyűlésen nemcsak az egyén, hanem a gyülekezet szabadságáról is rendelkeztek: hogy olyan papot válasszanak, amilyen a felfogásukkal megegyezik, és kimondották a négy vallás – katolikus, evangélikus, református, unitárius – gyakorlásának egyenjogúságát, az ortodox vallást pedig – a románság nem lévén államalkotó nemzet – megtűrt, elfogadott vallássá nyilvánították. Közel fél évezred alatt annyira fordult a kocka, hogy Erdélyben, a vallásszabadság őshazájában a magyar történelmi egyházak váltak megtűrtekké, az ortodox pedig államvallássá – jegyezte meg Kovács István. De hogy mennyire volt korszakalkotó vagy inkább korát megelőző a tordai döntés, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a világon még mindig nem valósult meg teljesen, számos helyen ma is üldöznek embereket vallási meggyőződésük miatt – tette hozzá.
Az unitárius egyház nagy ünnepségre készül Tordán, január 13-án a főtéri római katolikus templomban zajló ünnepségen – amelynek díszmeghívottja Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke – felavatják a Vallásszabadság Emlékművét is. Az eseményre vonatkozóan Kovács István ismertette, az unitárius egyház akkor méltó 1568 örökségéhez, ha az erdélyi felekezetekkel együtt ünnepel, ezért a rendezvényt közösen szervezik, hogy – mint mondotta – nagy lépést tegyünk afelé, hogy még mélyebben elfogadjuk egymást, nemcsak a más vallásúakat, hanem azokat is, akik más nyelven beszélnek.
A tegnapi istentisztelet az unitárius templomban elhelyezett kopjafa megáldásával zárult. A szószék előtt felállított emlékjel a hetedik az unitárius egyház életében fontos dátumokat rögzítők sorában, alkotója, Balázs Antal elmondta, vannak események, amelyek mellett nem lehet zsebre dugott kézzel, behunyt szemmel elmenni, ilyen jeles alkalom az unitárius egyház születésének tartott 1568-as esztendő 450. évfordulója is. Erre az alkalomra faragott 45 darab – minden tíz esztendőre egy-egy – kis méretű, 450 mm magasságú kopjafát, amelyeket a tordai ünnepség díszvendégei kapnak majd, és faragott ugyanazzal a mintával három nagyot is, az egyiket január 1-jén szülőfaluja, Csehétfalva unitárius templomában helyezte el, a másikat a sepsiszentgyörgyiben, a harmadik pedig Tordára kerül. Mindnek egyforma a felirata: A hit Isten ajándéka, alatta a két évszám, 1568 és 2018, közöttük Torda neve.