Az aláírás után Kelemen Hunor kijelentette: az Erdély és Románia egyesülését kinyilvánító 1918-as román gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma alkalom arra, hogy párbeszéd induljon a román társadalommal az erdélyi magyarság autonómiaigényéről. „Az autonómia a megoldás kulcsa” – fogalmazott. Hozzátette: amiképpen az autonómia megoldást jelent Európa számos országában, megoldást kell jelentenie Romániában is. Úgy vélte, hogy az autonómia kérdése csak látszólag választotta el az elmúlt évtizedekben az erdélyi magyar politikai szervezeteket, az alapelvek tekintetében nem különböztek az álláspontok.
Kelemen Hunor kifejtette: továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a tömbben élő magyarokat területi autonómia, az elszigetelt magyar többségű településeket önkormányzati autonómia, a vegyes lakosságú területeken élő magyarokat pedig kulturális autonómia illesse meg.
Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ és az MPP közös székelyföldi autonómia­tervezetének a beterjesztése azért késik, mert a javaslat előfeltétele a román alkotmány módosítása, ez pedig egyelőre késik. Megjegyezte, jelenleg is két autonómiatervezet van a román parlament asztalán: a 2007-ben benyújtott kulturális autonómiáé és a Kulcsár-Terza József MPP-s képviselő által decemberben benyújtott tervezet. Hozzátette: az RMDSZ képviselői vállalják, hogy valamennyi parlamenti csoporttal ismertetik az autonómiaelképzeléseket, és próbálják meggyőzni a román politikai pártokat az elfogadásukról.
Biró Zsolt MPP-elnök biztatónak találta, hogy az erdélyi magyar pártok 25 évvel a kolozsvári nyilatkozat elfogadása után egy asztalhoz tudtak ülni, és meg tudták erősíteni a közösség 1992-ben kinyilvánított autonómiaigényét. Fontosnak tartotta, hogy a magyar pártok konszenzussal alakítsák ki azt az autonómiatervezetet, amely immár az egész erdélyi magyar társadalom támogatását bírja. Újságírói kérdésre elmondta: az RMDSZ és az MPP parlamenti képviselőinek a megegyezése alapján nyújtotta be egyéni kezdeményezésként Kulcsár-Terza József MPP-s képviselő decemberben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) területi autonómia­tervezetét.
Szilágyi Zsolt EMNP-elnök elmondta: az aláírt hárompárti megállapodás kidolgozásába az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is bekapcsolódott, hiszen – mint fogalmazott – ezek a szervezetek az autonómiatörekvések kodifikálásának az igazi műhelyei. Végül az a döntés született, hogy csak a pártok írják alá a megállapodást. Az EMNP elnöke szerint az autonómiaigény kinyilvánítása a legfőbb lojalitási nyilatkozat Románia felé, amelyet a magyarság adhat. Azt üzeni ugyanis, hogy a magyarok továbbra is Románia kereteiben képzelik el a jövőjüket, és annak ellenére, hogy a gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve megígért autonómiát máig sem kapták meg, demokratikus eszközökkel küzdenek jogaikért.
Újságírói kérdésre Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt is megerősítette, hogy nem nehezedett nyomás rájuk a magyar kormány részéről a megegyezés aláírása érdekében.
A megállapodás – amelynek szövegét pár órával az aláírás után juttatták el a sajtónak – kitér arra, hogy „a román kormányok évszázados asszimilációs politikája ellenére az erdélyi magyarság az önazonosságához és a kulturális örökségéhez ragaszkodó, életerős és értékteremtő nemzeti közösség maradt”. Az erdélyi magyar pártok kijelentik, hogy száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozat után készek egy új kezdetre, amelyhez partnerséget ajánlanak a román társadalomnak, és tiszteletet is kérnek a részéről.
Közölték, hogy Székelyföld területi autonómiáját Székelyföld történelmi határai között képzelik el, és az autonóm Székelyföldön a magyar nyelvnek egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. A pártok közös céljuknak tekintették Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását és az egész magyarságot érintő kulturális autonómia elérését is.
„Arra törekszünk, hogy a közösen elfogadott alapértékek és kitűzött célok mentén a különböző közösségi autonómiaformák törvényi keretének megteremtése érdekében olyan törvénytervezetek kerüljenek a román törvényhozás elé, amelyek a lehető legszélesebb politikai és társadalmi támogatást élvezik” – áll a három erdélyi magyar párt tegnap aláírt közös nyilatkozatában. A pártok azt is kinyilvánították, hogy az egyes konkrét kérdésekben folytatják az együttműködést.

Az állásfoglalás tartalmát illetően nehezen értettek egyet az erdélyi magyar politikai alakulatok – közölte tegnap értesüléseire hivatkozva a Krónika. „Az EMNP konkrét lépéseket javasolt az autonómiatörekvések gyakorlatba ültetése érdekében, ám az RMDSZ felülírta ezeket. A néppárt közös szakértői munkacsoport létrehozását szorgalmazta a kulturális autonómia törvényi keretét megteremtő törvénytervezet kidolgozása céljából. Kezdeményezték továbbá, hogy közös szakértői munkacsoport elemezze a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó két dokumentum – az SZNT által elfogadott, valamint az RMDSZ és az MPP által kidolgozott törvénytervezet – összehangolásának lehetőségét. A cél az lett volna, hogy a lehető legszélesebb támogatással bíró, az SZNT által véleménynyilvánító népszavazáson támogatást szerzett és a bukaresti törvényhozást kétszer is megjárt statútumtervezethez legközelebb álló törvénytervezet kerülhessen a parlament elé, legkésőbb 2018. első felében. Emellett szakértői munkacsoportot javasoltak annak érdekében is, hogy alkotmánymódosító csomagot dolgozzon ki a gyulafehárvári nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó pontjainak Románia alkotmányába foglalása, továbbá a különböző közösségi autonómiaformák alkotmányos pilléreinek megerősítése céljából, amelyet ez év folyamán az RMDSZ és az MPP képviselői a parlament elé terjesztenének.” A lap úgy tudja, a javaslatok között szerepelt az is, hogy az autonómianyilatkozatot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vezetője is aláírja, az RMDSZ azonban a konkrét lépések rögzítésén túlmenően elvetette a két szervezet csatlakozását is.