A keddi román lapok többsége Liviu Dragneát, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnökének reagálását idézi, aki az autonómiát olyan elfogadhatatlan és alkotmányellenes követelésnek nevezte, amely nem lehet alku tárgya. Tág teret kapott a sajtóban Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke elutasító nyilatkozata is, aki szintén az alkotmányra hivatkozva utasította el a magyar politikusok követelését.
A Maszol.ro hírportál a Traian Băsescu által alapított Népi Mozgalom Pártjának ügyvezető elnökét idézte. Eugen Tomac képviselő felesleges feszültséget szító, durva provokációnak nevezte a magyar pártvezetők közös nyilatkozatát. Tomac szerint a román állam mindig megértéssel fordult a kisebbségek felé, a magyar vezetők azonban „kihívóan viselkednek, és a románok béketűrését tesztelik” a centenárium évében. 
Adrian Oros, az NLP Kolozs megyei képviselője a Cotidianul Transilvanban az RMDSZ parlamenti támogatását élvező szociálliberális kormánykoalíciót bírálja, amiért az belső hatalmi vitái miatt „nem ér rá” a centenáriummal foglalkozni, amelyet az RMDSZ „lábbal tipor”.
A PsNews.ro hírportálnak nyilatkozó Cosmin Guşă politikai elemző, a Realitatea hírtelevízió tulajdonosa úgy vélekedett: a magyar pártok tudatosan szítanak társadalmi feszültséget a centenárium évében, akcióikat pedig a budapesti kormány hangolja össze. Guşă úgy vélekedett: az eltérő politikai érdekeket követő, egymással szemben személyes ellenszenvet is tápláló erdélyi magyar pártvezetők sosem adtak volna ki közös állásfoglalást, ha azt nem Budapest írta volna elő számukra, beavatkozva ezáltal a román belpolitikába.
A Digi24 hírtelevízió által megszólaltatott Cristian Pîrvulescu politológus, a bukaresti politikatudományi kar tanára úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarok legitim követelése az autonómia, amelyre az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet is kaptak a románoktól. Csakhogy azokat az ígéreteket már az 1923-as román alkotmány hatálytalanította, egységes államként határozva meg Romániát, tehát ez az állami berendezkedés, amely megvalósíthatatlanná tesz minden autonómiaigényt, távolról sem kommunista örökség – érvelt a politológus. Kifejtette: az RMDSZ tisztában van azzal, hogy szavazatai nélkül a szociálliberális kormánykoalíció a szenátusban már nem tud elfogadni sarkalatos törvényeket, ezért a 2018-as év amúgy is feszült belpolitikai légkörét a maximális engedmények kicsikarására akarja felhasználni, ha pedig teljes elutasításba ütközik, akkor legalább az Európai Néppárt kedvére tehet, amely nyilvános rosszallást fogalmazott meg amiatt, hogy egyik romániai tagszervezete (az RMDSZ) szavazataival segíti a szociálliberális kormányt.
Végleg lezárni a témát
Országos népszavazás kiírását kérte Klaus Iohannis államfőtől az autonómia ügyében Răzvan Rotaru, a Szociáldemokrata Párt Botoşani megyei parlamenti képviselője – közölte tegnap a botosaninews.ro portál. „Eljött az ideje, hogy intézményes választ adjunk, egyszer és mindenkorra lezárva az autonómia témáját, amellyel minden évben előhozakodnak azok, akik a magyar nemzetiségűek képviselőiként állítják be magukat” – magyarázta kezdeményezése célját a kormánypárti képviselő. Rotaru szerint nemcsak egyes megyék lakóit, hanem az ország minden választópolgárát és a külföldön élő szavazókat is meg kell kérdezni: egyetértenek-e a romániai magyar etnikumú személyek területi, helyi és kulturális autonómiájával, majd a román parlamentnek határozatban kell szentesítenie a referendum eredményét.
A képviselő szerint a népszavazáson egy másik kérdést is fel kell vetni a parlamenti küszöb megváltoztatásáról. Rotaru azt szeretné, hogy csak azok a politikai alakulatok jussanak parlamenti képviselethez, amelyek minden egyes megyében (nem pedig országos összesítésben) megszerzik a voksok legalább öt százalékát. A képviselő szerint így elejét lehetne venni annak, hogy egy regionális párt váljon a mérleg nyelvévé és a nemzeti érdekekkel ellentétes döntésekre kényszerítse a kormánytöbbséget.