Grezsa István kormánybiztos szerint, ami Trianonban átok volt, hogy szétválasztották a magyarságot, az a 21. században gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi előnnyé szervezhető. A kormánybiztos a Kolozs megyei Szamosújváron beszélt erről az erdélyi Petőfi Sándor-ösztöndíjasok és mentoraik szerdán kezdődött kétnapos tanácskozásán. A találkozón 24 olyan fiatal vesz részt, aki a magyar állam ösztöndíjasaként egy-egy erdélyi szórványközösségben nyújt segítséget a magyar közösségi élet megszervezéséhez.
Grezsa István elmondta: ha területileg nem is lehet már újraépíteni az egykori Magyarországot, „lehetőség van arra, hogy befolyásban, gazdaságban, kultúrában és szellemi kitekintésben vissza tudjuk építeni a nemzeti közösséget”. A politikus úgy vélte, hogy a Kárpát-medence magyar szórványának szóló Petőfi Sándor-ösztöndíjprogram és a világban szétszórt magyarságnak szóló Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjprogram a magyar nemzetpolitika zászlóshajói. A kormánybiztos reményének adott hangot, hogy ezek a programok az áprilisi parlamenti választások után is folytatódnak. Hozzátette: vagy azért, mert az Orbán-kormány folytathatja a munkáját, vagy pedig azért, mert a nemzetpolitika túllendült már azon a ponton, amikor egy új kormány lerombolhatja a nemzetpolitikai támogatások kiépített rendszerét.
Grezsa István megemlítette: Szamosújvár jó helyszín az ösztöndíjasok találkozására, hiszen itt akkor épült magyarországi támogatással modern magyar iskola a szórványban élő magyar gyermekek számára, amikor „már kimondták a halálos ítéletet a mezőségi magyarságra”. Úgy vélte, a szamosújvári magyar iskola a legalkalmasabb helyszín arra, hogy reményt adjon a végeken élőknek. A kormánybiztos elmondta: a kezdeti 50 főről idénre már 65-re emelkedett a Petőfi-ösztöndíjasok száma, és ez a szám tovább fog növekedni. Az ösztöndíjasok közül 31-en erdélyi szórványközösségekben fejtik ki tevékenységüket.
