Dimény Attila múzeumvezető elmondta: éppen egy évvel ezelőtt kérte fel Éltes Barnát, hogy egyéni tárlattal mutatkozzon be, a művész olyan kiállítási anyagot hozott el Kézdivásárhelyre, amelyet kimondottan erre az alkalomra készített, és a szakralitástól a néprajzon keresztül próbálja bemutatni mindazt, ami a kapu fogalom köré csoportosítható. Azt is elmondta, hogy Éltes Barna a fiatal szobrászok közé sorolható, 2000 és 2005 között végezte el a Magyar Képzőművészeti Egyetemet Budapesten, és az elmúlt tizenöt évben kilenc egyéni tárlata volt. Köztéri munkái – szám szerint tizenegy – fellelhetőek Németországtól szűkebb hazánkig egyaránt.
A tárlatot Vargha Mihály szobrász, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója méltatta, aki nosztalgiával emlékezett azokra az évekre, amikor kantai diákként mindig betévedett a múzeumba. Kifejtette: külön öröm számára, ha kollégája kiállítását nyithatja meg, Éltes Barnát már az általános iskolában volt szerencséje másfél évig tanítani, és később óraadó tanárként a Plugor Sándor Művészeti Líceumban is a tanítványa volt. Örömét fejezte ki azért is, hogy a megnyitóra eljöttek szobrászkollégái, valamint a múzeum sepsiszentgyörgyi és csernátoni munkatársai, hogy együtt legyenek Éltes Barnával, aki másfél éve a Székely Nemzeti Múzeum farestaurátora. Annak is örül, hogy Éltes Barna hazatért – hangsúlyozta –, hiszen nyugodtan maradhatott volna a nagyvárosban, a kétmilliós Budapesten, de ő lakást vásárolt Feldobolyban, és vállalta a háromszéki életnek ezt az egyáltalán nem könnyű formáját, de örömét is. Azt is elárulta, hogy a szobrász félig felső-háromszéki, kézdimartonosi származású, ami a művein is érződik. A kiállításon látható mintegy harminc munka között vannak tenyérnyi kisplasztikák és négy-öt méteres művek – mondotta Vargha Mihály.
A megnyitón népdalokat adott elő Biszak Beáta, a Molnár Józsiás-iskola zenetagozatának ötödik osztályos tanulója és nővére, Biszak Bernadett, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum tizenegyedik osztályos diákja. A kiállítás február 3-ig látogatható.