A közel 40 tagú munkacsoport azt vizsgálja, milyen intézkedésekkel lehetne azonosítani és korlátozni az internetet elárasztó hamis közléseket. A tervek szerint a várhatóan áprilisra elkészülő szakértői jelentés képezi majd az alapját a jövőbeli uniós stratégiának. Gabriel kijelentette: „az álhírek terjedésének léptéke aggodalomra ad okot, és veszélyezteti demokratikus értékeinket, ezért mechanizmusokat kell kidolgoznunk az azonosításukra és korlátozásukra”. „Európai megközelítést kell alkalmazni a töredezettség kockázatának elkerülése érdekében” – hangsúlyozta a biztos, hozzátéve, hogy a digitális technológia komoly lehetőségeket rejt magában, ugyanakkor – mint látható – politikai, társadalmi és biztonsági kihívást is jelenthet.
Az ülést követő sajtótájékoztatón Madeleine de Cock Buning, a szakértői csoport elnöke rámutatott a közös válaszintézkedések fontosságára, és kiemelte, rendkívül súlyos társadalmi kockázatokkal jár a szükséges lépések elmaradása.
Emmanuel Macron francia államfő (fotó) év elején bejelentette: törvény készül a közösségi médiában terjedő, a liberális demokráciát veszélyeztető álhírek ellen, amelyet különösen a választási időszak alatt alkalmaznak majd. Októberben uniós tagországok az EU stratégiai kommunikációs képességeinek fejlesztésére szólítottak fel a főként orosz dezinformációs tevékenység visszaszorítása érdekében. Figyelmeztettek: ezen propagandakampányok célja, hogy bizalmatlanságot teremtsenek a demokratikus renddel, az Európai Unióval és a transzatlanti közösséggel szemben, befolyásolva ezzel a közhangulatot, az érintett országok politikáját, illetve a választások kimenetelét.