Tegnap hivatalosan is bejelentette lemondását a miniszterelnöki tisztségből Mihai Tudose, a szociáldemokraták második megbuktatott kormányfője. Klaus Iohannis államfő tudomásul vette lemondását, helyére ellenben nem a Szociáldemokrata Párt (SZDP) jelöltjét, hanem Mihai Fifor védelmi minisztert nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek. Az államfő mára kormányalakítási egyeztetésre hívta a parlamenti pártokat, az SZDP már nevesítette is új kormányfőjelöltjét. Az ellenzék eközben megpróbálja kihasználni az alkalmat, hogy szociáldemokraták nélküli kormánya legyen az országnak, sőt, a liberálisok előrehozott választást sürgetnek. A legújabb belpolitikai válság miatt a lej újabb történelmi mélypontra esett.
Iohannis lehetősége
Mihai Tudose, miután pártja hétfőn megvonta tőle a bizalmat, és emiatt még aznap este bejelentette lemondását, csak tegnap értesítette hivatalosan az államfőt visszalépéséről. Klaus Iohannis kifejezte aggodalmát amiatt, hogy egy évvel a választások után immár az SZDP második kormánya is kudarcot vallott. Iohannis szerint a bizonytalanságnak nem szabad instabilitássá fajulnia, Romániának mielőbb új kormányra van szüksége. Jelezte: a negatív gazdasági következmények megelőzése érdekében nem fogja hátráltatni egy új kormány kinevezését, ezért mára kormányalakítási egyeztetésekre hívja a parlamenti pártokat.
Az SZDP eredetileg Paul Stănescu miniszterelnök-helyettest javasolta az ügyvivő kormány élére, de ezt az államfő elutasította, Mihai Fiforra bízva az átmeneti időszakra az ország irányítását. A filozófus végzettségű, politikatudományi, közigazgatási és biztonságpolitikai témákban is képzett Fifor Liviu Dragnea pártelnök egyik bizalmi embere. Két éve Klaus Iohannis államfő elutasította, hogy közlekedési miniszterré nevezzék ki, mondván, hogy nincs megfelelő végzettsége, de tavaly szeptemberben már nem emelt kifogást ellene, amikor az addig a gazdasági tárcát vezető Fifort pártja a védelmi tárca élére jelölte.
Mivel a parlamentben egyetlen pártnak sincs abszolút többsége, az államfőt az alkotmány nem kötelezi arra, hogy az eddigi szociálliberális kormánytöbbség jelöltjét bízza meg kormányalakítással, és Iohannis a Tudose-kabinet megalakulásakor ki is jelentette: ha ez a kormány is megbukik, nem biztos, hogy harmadszorra is az SZDP jelöltjét bízza meg kormányalakítással. Az elnök elvileg feloszlathatja a parlamentet, ha az két egymást követő kormányfőjelöltjét elutasítja, Iohannis számára – másfél évvel a következő elnökválasztás előtt – mégis kockázatos lenne szembeszállni a szociálliberális koalíció akaratával. Egyfelől a parlamenti többségnek is joga van felfüggeszteni az államfőt, ha az alkotmánysértést követ el, és akkor népszavazást írnak ki leváltásáról, amint az kétszer is megtörtént Traian Băsescu elnöksége idején. A másik forgatókönyv sem túl biztonságos Iohannis számára: ha sikerül is többséget szervezni egy jobboldali vagy pártfüggetlen kormányfőjelölt mögé, annak mozgásterét nagyon behatárolhatja a parlamentben továbbra is jelen lévő szociálliberális többség, amint történt az Dacian Cioloş szakértői kormánya idején, az SZDP viszont ellenzéki hangot megütve könnyűszerrel az elnököt teheti majd felelőssé az általa erőltetett kormány minden kudarcáért. Az SZDP egyébként már be is jelentette, hogy Iohannis felfüggesztését fogják indítványozni, ha az államfő megtagadja, hogy a párt soraiból nevesítsen kormányfőt – ezt még hétfő este mondta Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter.
Nem Dragnea jelöltje
Liviu Dragnea azt nyilatkozta a párt végrehajtó bizottságának hétfői ülését követő éjszakai sajtóértekezletén, hogy reméli, Klaus Iohannis államfő tiszteletben tartja az alkotmányt, és figyelembe veszi a parlamenti többség akaratát, amikor a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége által javasolt miniszterelnök kinevezéséről lesz szó. A pártelnök ugyanakkor elismerte, az SZDP-t terheli a felelősség, hogy az államfő „nem különösebben boldog”. Dragnea kifejtette: ő maga nem tesz javaslatot a miniszterelnök-jelölt személyére, mert úgy tűnik, „nincs jó keze” – ezzel arra utalt, hogy Sorin Grindeanut és Mihai Tudosét is ő javasolta, és nem váltak be.
Az SZDP végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén Vasilica-Viorica Dăncilă európai parlamenti képviselőt jelölte a miniszterelnöki posztra. A mérnöki végzettségű, 54 éves Dăncilă több mint két évtizede tagja az SZDP-nek, 2006-ban politikatudományokból szerzett mesteri oklevelet. 2015 óta vezeti a szociáldemokraták nőszervezetét, 2009 óta tagja az EP-nek. 2008 és 2010 között abban a Teleorman megyében volt önkormányzati képviselő, amelynek megyei tanácsát Liviu Dragnea mostani pártelnök vezette. A Digi 24 hírtelevízió úgy tudja: jelöltjük megválasztása előtt a szociáldemokraták megállapodtak abban, hogy nem nacionalista, hanem európai elkötelezettségű, Brüsszellel jó kapcsolatokat ápoló miniszterelnököt akarnak. Kinevezése esetén Dăncilă lehet Románia első női miniszterelnöke.
És hogy mennyire jó embere Dăncilă Liviu Dragneának, arra bizonyság a pártelnök kommentárja: azt mondta a jelölt nevesítése után, hogy az EP-képviselő köztiszteletnek örvend Brüsszelben, miniszterelnökként nagy segítségére lehet az országnak a jövő évben esedékes román EU-elnökség előkészítésében, és ami a legfontosabb, támogatja az igazságügyi törvények módosítására irányuló kezdeményezéseket.
SZDP-mentes kormányt
Ludovic Orban, az államfőhöz közel álló Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke azt mondta, kizárólag az SZDP-t terheli a felelősség a Romániában állandósult politikai válságokért és katasztrofális kormányzásért. A liberálisok fő célja az SZDP eltávolítása a kormányból, ezért előrehozott választások mielőbbi kiírását kérik az államfőtől, ha pedig ez alkotmányos akadályokba ütközne, készek megszavazni bármilyen kormányt, amelyben az SZDP nem vesz részt, mondta Orban, aki ironikus hangon beszélt a szociáldemokraták újabb kormányfőjelöltjéről. „Le is fogadtam, hogy a jelölt teleormani lesz, csak azt nem tudtam, hogy Carmen Dan belügyminiszterre, Tudose félreállításának hősére vagy Dăncilă asszonyra esik majd a választás. Semmi sem szól mellette, sem tapasztalata, sem szakmai múltja, sem ismertsége, sem politikai súlya. Az új kormányfő sem lesz más, mint a teleormani törzs egy újabb, többé-kevésbé engedelmes bábja” – mondta az NLP elnöke.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség is kész bármilyen megoldást támogatni, amely ellenzékbe juttatja az SZDP-t. Dan Barna pártelnök szerint egy újabb szociáldemokrata kormányfő csak arra lenne jó, hogy fogadásokat kössenek, meddig tud tisztségben maradni.
A Népi Mozgalom Párt részt vesz az államfő által kezdeményezett kormányalakítási egyeztetéseken, és miniszterelnök-jelöltje is van – közölte az alakulat ügyvezető elnöke, Eugen Tomac, de nem árulta el, hogy kit jelölnének a kormányfői tisztségre. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ-t is megkeresnék-e az esetleges parlamenti többség kialakítása érdekében, nem kívánt válaszolni.
Az RMDSZ stabilitást akar
Az RMDSZ azt a célt tartja szem előtt a Cotroceni-palotában ma esedékes tárgyalások során, hogy mielőbb legyen új kormánya az országnak, mert a politikai instabilitás egyáltalán nem tesz jót – jelentette ki Porcsalmi Bálint, az alakulat ügyvezető elnöke. Hozzátette, a miniszterelnöki tisztségre nevesített személy támogatásáról az RMDSZ-en belül döntenek majd. Azt is közölte, az államfő által kezdeményezett mai egyeztetésen Kelemen Hunor szövetségi elnök, Korodi Attila képviselő, Cseke Attila szenátor és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere képviseli majd az RMDSZ-t.
Kelemen Hunor kifejtette, a felelősség ebben a pillanatban a többségi koalíciót terheli, amelynek szem előtt kellene tartania, hogy meglehetősen nehéz időszakot élünk gazdasági szempontból, a költségvetést megszavazták, de sok a kérdőjel, jövő évben pedig Románia az EU elnöki tisztségét tölti be, amire teljesen felkészületlen. Az RMDSZ elnöke szerint egyébként nem valószínű, hogy előrehozott választásokra kerülne sor.
Kelemen Hunor kommentálta Mihai Tudose lemondását is. Mint mondta, nem feltételezi, hogy a volt kormányfő a magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos múlt heti botrányos kijelentése miatt mondott le miniszterelnöki mandátumáról, Kelemen Hunor szerint azonban így ez a sértés sem maradt következmények nélkül. Kifejtette: az SZDP-ben több belső konfliktus is felütötte a fejét, többet veszekedtek, mint amennyit kormányoztak, ezért várható volt egy ilyen végkifejlet.
A legmélyebb mélyponton
A lej soha nem volt ilyen gyenge az euróval szemben az európai fizetőeszköz bevezetése óta: a jegybank tegnapi árfolyama szerint egy euró 4,6599 lejbe került. Elemzők szerint a lej gyengülése összefüggésben áll a belpolitikai válsággal, bár ehhez a jegybank is hozzájárult. Mugur Isărescu jegybankelnök ugyanis korábban bejelentette: a központi bank rugalmasabban viszonyul az árfolyamhoz, és nem fogja megakadályozni minden eszközzel a lej gyengülését.
