Antal Árpád kifejtette, az elmúlt száz évben az erdélyi magyarok azt tették, ami az idézetben elhangzott, és a következő száz esztendőben is ezen az úton kell haladnunk, és vágnunk kemény, vad sziklába az utat. Nem lehet másként kezdeni az évet, mint magabiztosan és büszkén kiállni, tette hozzá. Nekünk, erdélyi magyaroknak nem kell szégyenkeznünk, az elmúlt száz évben hozzájárultunk Románia dicsőségéhez, miközben méltósággal viseltük a megaláztatást, és a következő száz évben is itt akarunk élni, saját szülőföldünkön, abban reménykedve, hogy gyerekeinknek és unokáinknak jobb életben lesz részük, mint szüleiknek és nagyszüleiknek volt. Mind a tanácselnök, mind a polgármester részt vesz a prefektúra által kezdeményezett centenáriumi szervezőbizottságban, ott elmondják véleményüket és programokat is szerveznek, mondotta Antal Árpád.
A polgármester felvázolta a sepsiszentgyörgyi rendezvényeket. Az Andrei Mureşanu Színház öt, az Erdélyi Művészeti Központ két, az Árkosi Kulturális Központ négy, a Művész mozi két rendezvényt szervez, és magának az önkormányzatnak is lesznek programjai. Például kültéri kiállítást szerveznek: az egyesülést megvalósító személyiségek egyesülés előtti és utáni politikai nyilatkozatait fogják közszemlére tenni. Továbbá több konferenciát szerveznek, igyekeznek a román–magyar párbeszédet újraindítani. Azon is gondolkodnak, hogy olyan konferenciát szervezzenek, amelyen eljátszanak a gondolattal, mi történt volna, ha száz évvel ezelőtt nem az történik, ami, hányan laknának most a városban, hogyan nézne ki. A polgármester elmondta, a román közösség által megfogalmazott igényeket figyelembe veszik, felújítják a román katona szobrát. Antal Árpád bízik abban, hogy tabukat fognak tudni dönteni, őszintén kibeszélni, mit hozott az elmúlt száz év Erdélynek, Háromszéknek, Sepsiszentgyörgynek, mit hozott a magyaroknak, mit a románoknak.
Tamás Sándor tanácselnök jelezte, amíg mások egymással foglalkoznak, s nincs egységes országos programjuk, ők az első világháború végének centenáriumi rendezvényeihez konkrét programokkal járulnak hozzá. 170 évvel az 1848-as forradalom kitörése, 100 évvel az első világháború befejezése és Erdélynek Romániával való egyesülése, 560 évvel Mátyás királlyá választása után szeretnék, ha 2018 az igazságosság éve lenne. A szülőföldön megélt ezer év nyugalmával kell értékelnünk a Romániában töltött elmúlt száz évet, mondotta az elnök. Hozzátette, véletlen egybeesés, hogy ő is pont a Kós Károly és társai (Zágoni István és Paál Árpád – szerk. megj.) által szerkesztett Kiáltó szóból készült idézni: „Velünk, Erdély magyarságával minden időben számolnia kell annak, aki szuverenitását reánk kiterjesztette. Számolnia kell Romániának is, ha azt akarja, hogy területi s népességben való gyarapodása erőgyarapodást is jelentsen, nem pedig fölös terhet, súlyos koloncot. Nem szabad elfelejtenie, hogy mi nem az egységes magyarságból elszakasztott egyszerű lélekszám vagyunk, de külön históriai egység ezer esztendő óta, saját külön erdélyi öntudattal, önálló kultúrával, önérzettel, tudtunk számolni minden helyzettel, tudtunk kormányozni, és tudtunk nehéz vereségek után talpra állani. Erőnket ismerjük, nem becsüljük azt túl, de nem is kicsinyeljük, sokszor próbáltuk, mennyit bírnak. Mi, kétmillió dolgozó, adózó, anyagi és kultúrértékeket produkáló polgár, felséges erőgyarapodása vagyunk Romániának. De mi, kétmillió nem dolgozó, improduktív, gyűlölködő, alattomos belső ellenség: borzalmas rákfenéje vagyunk Romániának. Nyíltan és őszintén valljuk azonban: inkább vagyunk lojálisak, mint rebellisek, inkább építők, mint rombolók, inkább nyílt barátok, mint titkos ellenségek.”
Az utolsó mondatot kihangsúlyozta a tanácselnök, hozzátéve, az elmúlt száz évben ehhez tartottuk magunkat. És arra gondoltak, mutassák meg, az elmúlt száz évben miként és hogyan járultunk hozzá Románia gyarapodásához, így 2018-ban ez az igyekezet fémjelzi rendezvényeiket. Például Szabó Kati zágoni tornászlány, négyszeres olimpiai bajnok épp a magyar kultúra napján, január 22-én lesz 50 éves, születésnapját nagyszabású rendezvénnyel ülik meg a Tamási Áron Színházban. A megyeháza és a Kovászna Megyei Művelődési Központ idei tematikus naptárában is olyan híres háromszéki vagy ahhoz kötődő személyiségeket igyekeznek bemutatni, akik nemcsak sokat tettek az erdélyi magyarság megismeréséért, hanem elismertek voltak országszerte és a nagyvilágban, ugyanakkor a saját szakterületükön jelentősen hozzájárultak a modern Románia megalapozásához, a román–magyar kapcsolatok elmélyítéséhez. Közöttük van Romulus Cioflec árapataki román író és tizenegy magyar személyiség, akik köré rendezvényeket szerveznek. Például Keöpeczi Sebestyén József címerművész, heraldikus, a Magyar Királyság 1915-ös, a Román Királyság 1921-es címerének alkotója, Benedek Géza kórházalapító kardiológus főorvos, Domokos Géza író, műfordító, szerkesztő, politikus, aki idén lenne 80 éves, Bányai János geológus, László Kálmán mikológus, Imreh István történész professzor, szociológus, Baász Imre képzőművész, művészetszervező – akinek szeretnének szobrot állítani –, Bartha Árpád fotóművész, sajtófotós, Dukász Anna színművész, Nagy Irén háromszoros világbajnok kézilabdázó, Veress Dániel író, dramaturg, irodalomtörténész. Több személyiség köré nemzetközi konferenciát szerveznek, mondotta Tamás Sándor, hozzátéve, programjaikat szeretnék belefoglalni az országos programba, tájékoztatták az országos centenáriumi bizottságot.