Ukrán oktatási törvényNem hátrálnak meg a kárpátaljai magyarok

2018. január 19., péntek, Világfigyelő

A magyar kormány kész a konzultációra és a megállapodásra is az ukrán oktatási törvény ügyében, de csak akkor, ha annak tartalma a kárpátaljai magyarok érdekével, akaratával találkozik – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten.


A tárcavezető megbeszélést folytatott Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: Magyarországnak 150 ezer érve van arra, hogy miért érdekelt az erős és demokratikus Ukrajnában, a jó magyar–ukrán együttműködésben, hiszen 150 ezer magyar él Ukrajna területén, alapvetően Kárpátalján. Szijjártó Péter kifejtette: a határokon túl élő minden magyar nemzeti közösség érdeke az adott ország és az anyaország jó együttműködése, ezért törekednek az együttműködésre a kölcsönös tisztelet alapján minden szomszédos országgal. Magyarország volt a leghangosabb támogatója Ukrajna európai integrációs folyamatának, ezért Magyarország és a magyar nemzeti közösség „hátba szúrásaként” élte meg, hogy az ukrán parlament elfogadta az új oktatási törvényt, amely alapvetően csorbítja a kisebbségek jogait – emlékeztetett.
Kijelentette: Magyarországnak továbbra is az az álláspontja, hogy ez a törvény ellentétes a nemzetközi és az európai jogszabályokkal, a kétoldalú megállapodásokkal, így az ukrán–magyar alapszerződéssel. Mindez egybeesik az EU elvárásaival, amelyek szerint szerzett kisebbségi jogot elvenni nem lehet, a kisebbségeket érintő változásokról konzultálni kell a kisebbségekkel, továbbá a Velencei Bizottság ajánlásait, döntéseit végre kell hajtani – sorolta. Hozzátette: az utóbbi alapján a leghatékonyabb módja a helyzet feloldásának az érintett cikkek módosítása, de a Velencei Bizottság döntése óta sem a magyar kormánnyal, sem a kárpátaljai magyarokkal nem került sor ukrán kormányzati konzultációra.
A külügyminiszter hangsúlyozta: további aggodalomra ad okot, hogy újabb olyan törvényjavaslatokat nyújtottak be az ukrán parlamentnek, amelyek tovább csorbíthatják a magyar közösség jogait. Megkezdődtek az előkészületei a középfokú oktatásról szóló törvénynek, de erről nem volt konzultáció sem Magyarországgal, sem a kárpátaljai magyarokkal – közölte. Hozzáfűzte: emellett készül a kisebbségi törvény, az állampolgársági törvényt is benyújtották, amely a kettős állampolgársággal rendelkezőknek jelenthet fenyegetést, valamint a kisebbségi médiahasználat tekintetében is kisebbségi jogcsorbítások lehetnek. Szijjártó elmondta: Magyarország fenntartja a döntését, hogy addig nem támogatja Ukrajna integrációs törekvéseit, amíg ez az európai és nemzetközi jogot, sztenderdeket sértő állapot fennáll.
Brenzovics László kijelentette: a kárpátaljai magyarok érdekeltek a jó magyar–ukrán kapcsolatokban és Ukrajna euroatlanti integrációjában, de nem azon az áron, hogy felszámolják a kisebbségek jogait. Éles konfliktusról van szó, de nem hátrálhatnak meg – tette hozzá. Mint mondta, az Ukrajna által hozott és tervezett intézkedések teljes egészében felszámolnák az oktatási és kulturális intézményeiket, ami kétségessé tenné, hogy a közösségük fenn tud maradni a szülőföldjükön. Az intézkedések ellentétesek Ukrajna alkotmányával, nemzetközi kötelezettségvállalásaival és az ukrán–magyar alapszerződéssel – magyarázta. Hozzátette: remélhetőleg az ukrán elnök beváltja ígéretét, hogy a Velencei Bizottság határozatát végrehajtják.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 559
szavazógép
2018-01-19: Belföld - :

Gazdagítják Kolozsvárt

Kolozsvárnak összesen 190 mil­lió eurós bevételt hoz évente a Babeş–Bolyai Tudományegyetem – derül ki egy tanulmányból, amelyet a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának doktorandusza készített a 2015-ös év adatait véve alapul. A tanulmány szerint a BBTE diákjai 2015-ben 601 943 386 lejt adtak ki Kolozsváron költségeik fedezésére, 124 083 114 lejt pedig az egyetem alkalmazottjai költöttek el. A tanulmány készítője beszámolta az egyetem közvetlen költségeit is, amelyek 81 040 658 lejre rúgnak, valamint azt a pénzösszeget, amelyet az egyetemi hallgatók hozzátartozói, barátai költöttek el a városban a Kolozsváron tett látogatásuk során (33 676 767 lej). A tanulmány szerint egy kolozsvári alapképzést végző, bentlakásban lakó, államilag támogatott helyen tanuló egyetemista átlagosan 12 793 lejt költ el évente. A költségtérítéses helyeken tanuló diákok ennek több mint kétszeresét, átlagosan 26 897 lejt költenek el évente Kolozsváron. Mivel a Babeş–Bolyai Tudományegyetem diákjai a város teljes diáklétszámának mintegy felét teszik ki, feltételezhető, hogy a 190 millió eurónak duplája az a valós bevétel, amelyhez Kolozsvár az egyetemeknek köszönhetően hozzájut, erről viszont még nem készült tanulmány. 2015-ben egyébként Kolozsvár éves költségvetése mintegy 250 millió euró volt. (Agerpres)
2018-01-19: Világfigyelő - :

Kijev jóváhagyta a Donyec-medencéről szóló törvényt

Megszavazta a kijevi parlament második olvasatban, azaz végleges formában tegnap a Donyec-medence szakadár ellenőrzés alatti részeinek Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvényjavaslatot. A délkelet-ukrajnai helyzet rendezéséről megkötött minszki megállapodások elutasítását és az erőszakos megoldási kísérletek felújítását jelenti moszkvai reagálások szerint a tegnap elfogadott törvény.