A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságon jelentkezhetnek azok a gazdák, akik részt akarnak venni a mangalica- és báznai sertésállomány megőrzését, fejlődését, a kisgazdasági sertéstenyésztés fellendítését célzó programban. A mezőgazdasági minisztérium által kidolgozott programban mangalica- és báznai tenyésztők, húsfeldolgozók, más olyan egységek, ahol a két sertésfajból készítenének termékeket (pl. hagyományos termékek előállítói, vendéglátó egységek, panziók stb.) és a fajsertések hizlalásában részt vállaló gazdák vehetnek részt. A megyében a program lebonyolítását háromtagú csoport igazgatja, vezetőjük Kozma Béla. Az érdeklődők az igazgatóságon megtalálható típuskérés kitöltésével jelentkezhetnek – hangzott el az igazgatóság pénteki sajtótájékoztatóján.
A program lényege, hogy az érdekelt gazdák legkevesebb kettő, legtöbb tíz malacot igényelhetnek ingyen, hizlalásra az említett fajtákból. A malacok ellenértékét – 250 lejt darabonként – de minimis támogatásként kapják meg a tenyésztők. Utolsó lépésként a legalább 130 kilósra hízott sertéseket szerződés alapján húsfeldolgozó vagy az illető fajtákból termékeket előállító egység veszi át legkevesebb 11 lejes élősúly-kilogrammonkénti áron. A hizlalást vállaló gazdáknak az átvett sertések felét kell kötelező módon szerződés útján értékesíteniük, a többit saját használatra, továbbtenyésztésre tarthatják meg.
Kilencven nap áll az igazgatóság rendelkezésére, hogy felleltározza a programban részt venni kívánókat – mondta Könczei Csaba igazgató. Felmérik a megyében található mangalicaállományt is.
A mangalicakocáknak csak egy töredéke törzskönyvezett – ami viszont feltétele a programban való részvételnek –, így szakbizottság méri fel a törzskönyvben nem szereplő állományt. Ha azok fenotípus szempontjából megfelelnek a fajtajellegnek, igazolást adnak ki, amely alapján a sertések bevezethetők egy úgynevezett másodlagos törzskönyvbe, így már részt vehetnek a programban – magyarázta az eljárást a sajtótájékoztatón Anca Popa, a megyei fajtanemesítési hivatal vezetője. Háromszéken csupán hatvan törzskönyvezett mangalicát tartanak nyilván egy kézdialmási farmon (a megyében szétszórt összállomány mintegy hatszáz egyedre tehető, ebből közel ötszáz Kézdialmáson van). De országos szinten sem jobb a helyzet, 458 mangalica és 38 (!) báznai koca szerepel a törzskönyvben. Az agrártárca szerint a felmérések során további 1080 mangalica és 264 báznai koca kerülhet a másodlagos törzskönyvbe.
A program szerint a 250 lejes támogatás a legalább tízkilós malacok ellenértékét fedezi. Kérdéses azonban, mi történik, ha nagyobb a malac: a veszteség a tenyésztőé lesz? – vetette fel Kozma Béla. A mangalicát 13–14 kilósan előnyös elválasztani a kocától, ekkor piaci ára száz euró körül mozog. Épp ezért a malacok árát későbbi szabályozással kell a piachoz igazítani – értékelte Kozma Béla.
A feldolgozó szempontjából sem előnyös a program – hangzott el. A vágósertés piaci ára pillanatnyilag 6–7 lej élősúly-kilogrammonként, így veszteséges 11 lejes áron szerződést kötni. A mangalica húsának piaca is korlátozott. A sok zsírnak köszönhetően nagy a vágási veszteség, így az üzletekben egy kiló mangalicakaraj ára eléri a negyven lejt, ezt pedig kevesen engedhetik meg maguknak – hangzott el.
A sajtótájékoztatón összességében pozitívként ítélték meg a Petre Daea agrárminiszter által kidolgozott programot, amelyre egymillió eurót fordítanak, és 2020-ig kívánják folytatni. Az érdekeltek az igazgatóságon jelentkezhetnek a programban való részvétel kérésének kitöltéséhez és iktatásához.
