Miközben az egész múlt évben tízezrek tüntettek az utcán az igazságszolgáltatási törvények módosítása ellen, a parlamentben zavartalanul dolgoztak azon, hogy újabb lehetőségeket biztosítsanak választottjainknak, elöljáróinknak.
A képviselők döntő házként fogadtak el egy tervezetet, amely módosítaná a 2003-ban hozott 161-es törvényt, amely a közhivatalnoki és üzleti szférában hivatott biztosítani az átláthatóságot, a korrupció megelőzését és büntetését. Ennek értelmében a honatyák, prefektusok, polgármesterek, megyeitanács-elnökök és helyetteseik tisztségével összeférhetetlen a kereskedés. Ezt az összeférhetetlenséget kívánják sutba vágni a törvény módosításával, a kereskedés törvényesítésével. A hír nem véletlenül kapott nagy visszhangot a központi médiában.
A törvénymódosítást december utolsó munkanapján iktatták az államelnöki hivatalban. Elnökünk átnézte az eléje terjesztett iratokat, összevonta szemöldökét, majd megálljt mondott. Aztán január közepén az alkotmánybírósághoz továbbította felülvizsgálásra.
De mivel is kereskedhetnének választottjaink? Nyilván olyan üzlet kellene, amelyhez nem kell sokat befektetni, de annál nagyobb jövedelemmel kecsegtet. Például befolyással való kereskedés, üzérkedés? (A magyar nyelv értelmező szótára szerint az üzér meg nem engedett haszonnal dolgozó, a vevőt megkárosító kereskedő, üzleti spekulációval foglalkozó, abból élő, nyerészkedő személy.) Kapcsolataik, tisztségük, befolyásuk igénybevételével intézhetnének el (immár hivatalosan) ezt-azt, ennek vagy annak a megkeresésére. A pénzbeli ellenérték pedig nem lenne csúszópénz-gyanús (amíg nem sikerül törvényesíteni a kétszázezer eurós küszöböt), hanem hivatalos kereset, nyugtával átvéve, adókötelezettség mellett...
Igen, ez viccnek is rossz, de komolyra fordítva a szót is, becstelennek lehet nevezni egy ilyen kezdeményezést. A parlament odaadóan dolgozott, hogy választottjaink, közméltóságaink, önkormányzati vezetőink zsíros fizetést, juttatásokat, nyugdíjat kaphassanak – mert ők tisztségük gyakorlása alatt nem tehetnek szert többletkeresetre. És a kábelgyárban három váltásban éhbérért dolgozó munkás igen?!
Hogy a Dâmboviţa partján az átláthatóságot, a korrupció megelőzését és büntetését érintő törvény ellehetetlenítésén, csorbításán fáradoznak, az nem meglepő. De arra a sajtóértesülésre már felkaphatjuk a fejünket, hogy ezt a módosítást nem a sokat átkozott, hatalmon lévő kormánykoalíció, hanem az RMDSZ két szenátora és három képviselője kezdeményezte. A Cotidianul.ro szerint Csép Éva-Andrea, Márton Árpád, Szabó Ödön, Fejér László Ödön, Tánczos Barna. Tervezetüket a képviselőház 180 igen és 86 nem szavazattal, öt tartózkodás mellett fogadta el…
A szövetség minden alkalmat megragad, hogy honatyáinak munkáját népszerűsítse. Iskolaügy, egyház, anyanyelvhasználat, magyarság, jogok, ezt is elintéztük, mi kiállunk, egységes fellépés – csak néhány a gyakran emlegetett szavakból (szinte idekerült az autonómia is, de az „nem aktuális”, és jobb, ha a balhét más viszi el). Vajon miért nem dicsekszenek az átláthatóságot, a korrupció megelőzését és büntetését érintő törvény megnyirbálásának indítványozásával?