A két amerikai egyetem, a davosi Világgazdasági Fórummal együttműködve, kétévente teszi közzé az EPI-mutatót. Idei, tizedik jelentésükben 180 ország teljesítményét vizsgálták a környezetvédelem terén 10 kategóriában 24 tényező alapján. Ezek között szerepel a légszennyezés, a vízkészletek minősége, a szennyvízkezelés, a biodiverzitás, fajvédelem, az erdők állapota, a klímaváltozás elleni intézkedések, a növényvédelmi szerek használata a mezőgazdaságban.
A maximális 100 pontot egyetlen ország sem érte el, a ranglista első helyén továbbra is Svájc áll 87,4 ponttal, őt követi Franciaország, Dánia, Málta és Svédország. A lista első 16 helyéből 15-ön az Európai Unió tagállamai állnak, a 17. Új-Zéland. Az Egyesült Államok a 27. helyet érte el – olvasható a Yale Egyetem honlapján közzétett jelentésben.
A lista végére került Burundi 27,43, Banglades 29,56, a Kongói Demokratikus Köztársaság 30,41, India 30,57 és Nepál 31,44 ponttal. Magyarország 43. a rangsorban 65,01 ponttal, a kelet- és közép-európai országok közül megelőzi őt Szlovákia, Litvánia, Csehország, Szlovénia és Horvátország. A feltörekvő gazdaságok közül Kína a 120., India a 177., ami jól tükrözi azt, hogy a népességnövekedés és a gyors gazdasági fejlődés milyen megterhelést okoz a környezetnek – írták a kutatók. A listavezető Svájc szinte a legtöbb vizsgált tényezőben erős teljesítményt nyújtott, a legkimagaslóbban a levegőminőség terén és a klímavédelemben. A rosszul teljesítők leginkább a levegőtisztaságban, a biodiverzitás védelmében, az üvegházhatású gázok kibocsátásban maradnak le. Az elmúlt évtizedben a környezetvédelem terén legnagyobbat előrelépő országok között található a Seychelles-szigetek, amely 86 helyet ugrott előre, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentésében jeleskedett. Sao Tomé és Príncipe, Kuvait, valamint Kelet-Timor a biodiverzitás védelmében tett jelentős lépéseket.