Amennyire örvendetes, hogy a sepsiszentgyörgyi piacon tiszta, rendezett környezetben vásárolhatunk, épp annyira aggasztó, hogy az őstermelők kiszorulni látszanak az asztalok mögül.
A bőséges nyári felhozatal ugyanis gyanúsan egyforma zöldségeket és gyümölcsöket kínál, s ha valaki még emlékszik nagyanyái három-négyféle paradicsomot, hüvelyeseket, almát és ribiszkét termő háztáji kertjére, bizony hümmögve nézi a talán szebb, de ízetlenebb melegházi kínálatot, s csak reménykedni tud abban, hogy a pörge kalapos bácsi hátha mégsem csak a természetes növénygondozás illúzióját fizetteti meg — olykor drágábban, mint a sokat szidott raktáráruházak. Amúgy egy könnyű, húsmentes családi ebéd kihozható 10 lejből: újkrumpli már egy lejért is kapható, káposzta, hagyma, főzőtök 1,50-től, uborka két lejtől, paradicsom 2,50-től. A murok, paprika, karfiol négy lejnél kezdődik, a padlizsán ötnél — egy tepsire való keserűgombát azonban háromért kínálnak, és abból még alkudni is lehet. A termesztett csiperke viszont tíz lej, igaz, csak mutatóban van belőle. Gyümölcs helyett lassan olcsóbb lesz gyári üdítőt vásárolni: egyedül a görögdinnye kilóját árulják két lejért (meg egy pohárnyi erdei málnát), a meggy és a barackfélék 4—5—6 lejért cserélnek gazdát. Kései epret is találni még ezen az áron, és a gyermekek nagy örömére megjelent a tejes kukorica, csövenként egy lejtől felfelé. Készen megfőzve két lejért vesztegetik, aki pedig őszi, téli ízekre vágyik, szőlőt és déli gyümölcsöt is talál. Nem szotyorit, persze.
