Románia első női miniszterelnöke bő kétharmados támogatottsággal kezdheti meg munkáját: a parlament két háza tegnap bizalmat szavazott a Viorica Dăncilă vezetésével felálló új kormánynak. A kabinet beiktatását a szükséges 233 helyett 282-en támogatták: az SZDP–LDSZ koalíció mellett az RMDSZ és a többi nemzeti kisebbség képviselői is. A három ellenzéki párt – az NLP, az MRSZ és az NMP – 135 voksot tudott felvonultatni.
A miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatása reggel megkezdődött, délben Viorica Dăncilă kormányfőjelölt a plénum előtt ismertette programját, a pártok szószólói elmondták véleményüket, majd megkezdődött a titkos szavazás. Eredményt hat óra előtt hirdettek, és azt is bejelentették, hogy az új kormány tagjai este teszik le az esküt az államfő előtt. Első ülését a sokak által csak harmadik Dragnea-kormánynak nevezett csapat szerdán tartja. Dăncilă szerint a legfőbb cél, hogy 2020-ra európai szintre emelje a fizetéseket, megteremtve a feltételeit annak, hogy a fiatalok ne külföldön keressék boldogulásukat. Megígérte nyolc regionális és egy központi kórház építését, 350 kilométer autópálya átadását és 250 kilométer vasút korszerűsítését is.
„Büszkén és a románok iránti tisztelettel fog kormányozni az új kabinet” – jelentette ki Viorica Dăncilă tegnap a parlament plénuma előtt tartott beszédében. A kijelölt miniszterelnök kifejtette: miniszteri tisztségre javasolt kollégáival együtt a többségi koalíciót képviseli, ezért a parlament „nem személyekről, hanem Románia állampolgárainak akaratáról fog szavazni”.
„Mandátumom során azt a célt fogom követni, hogy 2020-ra Románia az Európai Unió legerősebb gazdaságai rangsorának első felében legyen, hogy ily módon a fiatalok ne hagyják el az országot, akik pedig elmentek, tervezzék a hazatérést. E cél érdekében három fő irányvonalat követnek majd: az infrastuktúra korszerűsítését célzó befektetések növelését, a lakosság jövedelmének növelését, valamint a közigazgatás megreformálását” – fejtette ki. 2020-ig csaknem 30 milliárd eurót terveznek lehívni EU-s alapokból, a jelenlegi csaknem 11 százalékról 72,5 százalékra javítva a lehívási rátát, 350 km autópályát és 250 km vasútvonalat építenek, és 50 százalékkal növelik a felújított utak számát – sorolta. Hozzátette: 2500 óvodát és bölcsődét, továbbá 30 kollégiumot építenek, és korszerűsítenek 2000 iskolát. Az egészségügyet érintő befektetések közül kiemelte a nyolc regionális kórház építését, illetve a meglévők legkorszerűbb eszközökkel való ellátását.
Arra is ígéretet tett, hogy megbízatása alatt semmiféle új adót nem fog bevezetni, és lemondanak a 600-as nyilatkozatról. „Maximum ötven, általánosan alkalmazott adót képzelek el, és ezt mielőbb szeretném megvalósítani. Amíg miniszterelnök leszek, semmiféle új adót nem fogok bevezetni Romániában. A célom a gazdasági élet leegyszerűsítése, nem pedig az elbonyolítása. Még ettől a héttől kezdve lemondunk a 600-as nyilatkozatról és utána csaknem az összes többiről. Javaslatunk értelmében a független tevékenységeket végzőknek 2019-től évente egy űrlapot kellene majd kitölteniük” – ígérte. Az adórendszer egyszerűsítésével a bürokráciát is csökkenteni kívánja, és mindenütt online ügyintézést kíván bevezetni.
A román politikusok különböző reményei
A Dăncilă-kormány parlamenti bemutatkozásán a román pártok már ismert álláspontjaikat közölték. Liviu Dragnea SZDP-elnök szerint Románia kormánya az európai értékeket betartva, az ország stratégiai partnereivel együttműködve, de elsősorban a román állampolgárok érdekében fog kormányozni, reményei szerint 2020-ig. Az ellenzék más véleményen van: az NLP frakcióvezetője, Raluca Turcan alkotmánysértőnek nevezte, hogy Dragnea a pártszékházból irányítja a kormányt, amelyben a miniszterelnök nem döntéshozó, még csak nem is ügyintéző, hanem egyszerű végrehajtó. Az MRSZ elnöke, Dan Barna szerint a gyakori kormányválságok egyetlen oka az, hogy a már priusszal rendelkező és újabb ügyekben megvádolt Dragnea nem akar börtönbe kerülni. A politikus szerint a Dăncilă-kormány valódi megbízatása az, hogy politikai pórázra kösse az igazságszolgáltatást, és ha ez nem sikerül neki, ugyanúgy feláldozzák, mint elődeit.
Az RMDSZ ironizál, aggódik és igent mond
A kormányprogram gyakorlatilag nem változott, így az RMDSZ-nek, amely már két alkalommal megszavazta azt, nincs oka felülbírálni korábbi döntését, még akkor sem, ha nem szokványos dolog hathavonta lecserélni a kormányt – így indokolta meg Kelemen Hunor a magyar érdekképviselet tegnap délben elfogadott döntését. Parlamenti beszédében elmondta: az RMDSZ képviselői és szenátorai adnak még egy esélyt a kormánykoalíciónak, nemcsak azért, mert a választási győzelem után az SZDP–LDSZ szövetség felelőssége a kormányzás, hanem azért is, mert a koalíciónak a „nehéz időkben is” eltökélt szándéka volt őszinte párbeszédet folytatni a magyar érdekképviselettel. „Az SZDP vezetőjének volt bátorsága elhatárolódni annak a kollégájának a kijelentésétől, aki bevezette volna a halálbüntetést, és fellógatta volna azokat, akik nem értenek vele egyet. A többi párt vezetőjének részéről a mai napig mély a csend” – jegyezte meg. Érdemben a programról úgy vélekedett: ma nincs tervezés, nincsenek nagy projektek, és jövőképe sincs Romániának. „Csak idővesztegetés, az ország fejlődése szempontjából pedig mellékes minden olyan vita, amely a hatalom megszerzéséért folyik a kormánykoalíció és az ellenzék között. A legnagyobb kérdés ma az, hogy hoz-e valós változást az új kormány, illetve ad-e megfelelő válaszokat a társadalom problémáira” – fejtegette. Kelemen Hunor a kormányprogram egyes fejezeteit jónak, másokat sekélyesnek és felszínesnek tartja, de a kormány tagjairól nem kívánt véleményt alkotni. Ehelyett olyan problémákat sorolt fel, amelyek rövid és hosszú távon is befolyásolják a társadalom jövőjét: a növekvő szegénységet, az autópályák hiányát, a kivándorlást, az orvos- és munkaerőhiányt, a bürokráciát említette, és konkrét összehasonlításokat tett más országokból vett példákkal. Hozzátette: a többség és a magyar közösség közötti bizalom mértéke is hagy kívánnivalót maga után. A szövetségi elnök napirend előtti felszólalásában emlékezett meg Verestóy Attiláról, az RMDSZ múlt héten elhunyt szenátoráról.
Az RMDSZ elnökét tegnap délelőtt az NLP elnöke, Ludovic Orban is megkereste: találkozót kért tőle, feltételezések szerint azért, hogy próbálja rábírni Dragnea újabb „bábkormányának” elutasítására. Kelemen Hunor erről nem kívánt részletekbe bocsátkozni, csak annyit mondott, hogy ilyen horderejű tárgyalásokat nem órákkal, hanem hónapokkal a kormányalakítás előtt kell kezdeni.
A magyar érdekképviselet politikusai a miniszterjelöltek meghallgatása során is kritikákat fogalmaztak meg, és próbálták felhívni a figyelmet a hiányosságokra és a vitatható pontokra. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint több területen is elfogadható, jó megoldásokat tartalmaz a kormányprogram (például az áfacsökkentést illetően), de csak érintőlegesen tér ki a decentralizációra, nem jelöl ki határidőket, konkrét célokat; igencsak vázaltosak az autópálya-építési tervek is. Tánczos Barna szenátor a 600-as formanyomtatvány körüli országos problémákra mutatott rá, de üdvözölte az önkormányzatok költségvetési hiányának rendezésére irányuló szándékot. „Ez az RMDSZ számára is prioritás, és örömmel tapasztaljuk, hogy a költségvetési vita folyamán megfogalmazott, a bizottságban elfogadott, de a plénum által megbuktatott kezdeményezésünk megjelent a kormánykoalíció programjában 2019. január 1-jei életbeléptetéssel. Ettől kezdve a személyi jövedelemadó helyben marad, és 100 százalékban a helyi költségvetést támogatja” – közölte.
Az EMNP feltételeket szabott volna
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint a bukaresti parlamentben jelen levő romániai magyar képviselőknek feltételekhez kell kötniük a román kormány és a kormánypártok támogatását. A néppárt tegnap kiadott közleménye szerint az erdélyi közvélemény joggal követi aggodalommal a kormányválság és kormányalakítás eseményeit, hiszen egy éven belül immár a harmadik miniszterelnök kezdheti meg munkáját.
Az EMNP országos elnöksége szerint a romániai magyar képviselőknek csak akkor érdemes támogatniuk az új kormányt és a kormánykoalíció pártjait, ha az erdélyi magyar közösség szempontjából megkerülhetetlen kérdésekben garanciákat kapnak az előrelépésre. Tíz feltételt fogalmaztak meg: az autonómiaformák megvalósításáról szóló román–magyar párbeszéd beindulását, az anyanyelvhasználat megfelelő biztosítását a közigazgatásban, valamint az ezt szabályozó törvényes keret kibővítését, a nemzeti és regionális szimbólumok szabad használatának haladéktalan biztosítását, az ezzel kapcsolatos hatósági zaklatások megszüntetését, az egyházi és közösségi vagyon visszaszolgáltatásának újraindítását és megnyugtató rendezését, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyének rendezését, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetének rendezését, Székelyföld gazdasági diszkriminációjának megszüntetését és a régió fejlődésének biztosítását, a Székelyföldet is érintő észak-erdélyi autópálya mihamarabbi megépítését, az igazságügyi törvénycsomag felülvizsgálatát és a törvényhozás függetlenségének biztosítását, valamint az év elejétől tapasztalható súlyos adó- és pénzügyi zavart okozó törvények módosítását.
Klaus Iohannis és a vörös vonal
Kettős kudarccal, egy év alatt két kormány bukásával kezdi mandátumát a harmadik SZDP–LDSZ-kormány, de az emberek nem ezt a teljesítményt várták – így üdvözölte Klaus Iohannis államfő a Dăncilă-kabinet tagjait a tegnap esti ünnepélyes eskütétel után. A kettős kudarcot többször elismételte, és kifejezte reményét, hogy most már megszűnik a kormányzati ugrabugrálás is (szerk. megj.: korábban a koalíció által bevezetett pénzügyi reformokra használta ugyanezt a kifejezést), mert a társadalmi légkör nagyon leromlott, és ez nem tesz jót a fejlődésnek. „Nem volt részünk összehangolt kormányzati gyakorlatban az elmúlt év során, óriási szakadék tátong a koalíció ígéretei és a valós helyzetünk között, és nem látunk előrelépést sem az egészségügy, sem az oktatás, sem az infrastruktúra terén – ugyanakkor visszalépés történt az igazságügyben, minden belső és külső bírálat figyelmen kívül hagyásával. Van azonban egy vörös vonal, amelyet a kormányzók és a döntéshozók nem léphetnek át, és ez az igazságszolgáltatás függetlenségének, a jogállamiságnak a határa, amit tiszteletben kell tartani, akárcsak a lakosság akaratát. Nem szabad százezrek tiltakozását semmibe venni” – szögezte le az államfő, majd a koalíció gazdasági programját is bírálta: szerinte az elmúlt évben végrehajtott módosítások csak felfordulást hoztak, az emberek és az üzleti szféra is elbizonytalanodott, és könnyen egyensúlyát veszítheti; sokan tapasztalták, hogy a béremelés dacára csökkent a jövedelmük, és ez sem növeli a bizalmat. Nehéz dolga lesz az új kormánynak, megfogyatkozott erkölcsi hitellel kell fizetnie bukott elődeinek számláját, és kötelessége visszaterelni rendes medrükbe a dolgokat. Sok időt elvesztegettek már nemtörődömségből, ennek kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásai vannak, ezért sürgős a rendteremtés. A nagy egyesülés századik évfordulója nemcsak az ünneplésre alkalom, hanem a társadalmi szolidaritás megteremtésére és a jövő kijelölésére is; Romániának jól meghatározott célokra és iránymutató tervekre van szüksége. Ilyen lehet a független igazságszolgáltatás megteremtése, a korrupció veszélye alóli felszabadítás, a jogállamiság megerősítése. Az elvárások nagyok, és eddig a politikai osztály nem tudta vagy nem akarta ezeket teljesíteni – összegezett Klaus Iohannis, és végül „ilyen értelemben vett jó munkát” kívánt az újonnan beiktatott kormánynak.
