Folytatjuk visszapillantó sorozatunkat, amely vázlatosan kívánja feleleveníteni az elmúlt esztendő gazdasági eseményeit, amelyekről lapunkban közöltünk híreket, riportokat. A címben kiemelt megállapítás arra utal, hogy a 2017-es év új kormányzással és rengeteg gazdasági változással telt el. Az év első felének végéhez közeledve egyre több elemző látta úgy, hogy a túlfűtött hazai gazdaságnak, amely az unió legmagasabb növekedését produkálta, nyugalomra lenne szüksége.
Július
Nadrág-völgy. Hosszú távra tervez Háromszéken az RGT cégcsoport, az előző két évben több mint ötmillió eurót fordítottak technológiai bővítésre, csapatukhoz pedig folyamatos a csatlakozás lehetősége – hangzott el a cégcsoport rendezvényén. Huszonnégy éve szereplője Háromszék gazdasági életének az RGT Románia, amelynek vezetői úgy látják, térségünk, Délkelet-Európa készruhaiparának fontos központja lesz a jövőben is a Nadrágok völgye. Az esztelneki RHM Pants, a sepsiszentgyörgyi TTC, RGT, a baróti munkapont 1087 alkalmazottat foglalkoztat és krónikus munkaerőhiánnyal küszködik.
Alacsony felhasználási ráta. Az alig több mint kilencvenszázalékos felhasználási rátával az elmúlt uniós költségvetési ciklusban Románia a sereghajtó államok között van – áll a Román Nemzeti Bank jelentésében. A 2007–2013-as uniós költségvetési ciklusban Románia mintegy 17 milliárd euró uniós forrást használt fel a 18,8 milliárdos keretéből, vagyis a rendelkezésre álló források 90,4 százalékát sikerült elkölteni. Ez mintegy öt százalékponttal kisebb, mint az úgynevezett MSM10-es csoport (Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország és Románia) országainak bármelyikénél.
Két gyár, egy tulajdonos. A versenyhivatal feltételekkel ugyan, de jóváhagyta, hogy a Lactalis csoport megvásárolja a Covalact és a Lactate Harghita vállalatokat. A feltétele az, hogy a La Dorna nevű vajmárka gyártását átadja egy másik termelőnek. A versenyhivatal közlése szerint erre azért volt szükség, mert ellenkező esetben a Lactalis előnytelen versenyhelyzetbe hozta volna a többi piaci szereplőt, és ez a vaj árának emelkedéséhez vezethetett volna. A Lactalis a világ legnagyobb tejtermék-előállító vállalata, piacvezető a sajtfélék tekintetében.
Banknyereség. A hazai bankszektor 2016-ban 4,2 milliárd lejes nettó jövedelmet könyvelt el – áll a jegybank legfrissebb jelentésében. A műveleti rentabilitás növekedése elsősorban az egyes bankok által véglegesített Visa Europe-részesedés értékesítéséből származik, de a betéti kamatok csökkenése is hozzájárult a költségek csökkenéséhez. Ugyanakkor növekedtek a kamatbevételek, a bankműveletekre számított kezelési költségek utáni bevételek. A jegybank nettó nyeresége viszont lényegesen, mintegy 84 százalékkal csökkent tavaly az egy évvel korábbi, közel 800 millió lejhez képest.
Drága tűzifa. Egyre nehezebben és drágábban lehet tűzifához jutni. Egy-két évvel ezelőtt a keményfa 150 lejes méterárát akkor is igen magasnak találták a fával tüzelők, ma már a 250 lejt is le kell pengetniük egy méter tüzelőért, a legtöbb esetben nyírrel, fenyővel, égerrel, cserével vegyített bükkfáért. A helyzet azokban a településekben sem rózsásabb, ahol a szóbeszéd szerint „dől a falura az erdő”– még Kommandón sem, ahol évente több mint hat hónapig füstölnek a kémények.
Változó napszámostörvény. Az állattartó gazdák és botanikus kertek 180 napig foglalkoztathatnak napszámosokat, a többi ágazatban továbbra is csak 90 napig. A nyilvántartásukra vonatkozó előírás is változott, elég, ha a munkaadó hét végén bejegyzi a napszámosnaplóba a ledolgozott napokat – korábban ezt minden munkanap végén meg kellett tennie. A területi munkafelügyelőségnél májusban 11 500 napszámot jegyeztek Háromszéken.
Alapkő. Ünnepélyes keretek között tegnap lerakták az M4-es autópálya Berettyóújfalu–Nagykereki (román országhatár) közötti szakaszának alapkövét.
Versenyképesség. A Világgazdasági Fórum szerint 2016-ban Románia kilenc helyet esett vissza az ország versenyképességét illetően, így a 138 ország adatait rögzítő rangsorban a 62. helyre került, miután négy éven keresztül ez a mutató folyamatosan javult. Mindez elsősorban a közszférában bevezetett béremelések következménye, hiszen a magánszféra is a bérek emelésére kényszerült, amit nem követhetett a munkatermelékenység megfelelő növelése.
Anyaországi támogatás. A magyar kormány külhoni gazdaságfejlesztési programjairól számoltak be a meghívottak a tusványosi szabadegyetemen. A 2016-ban indított vajdasági program részeként a magyar állam 30 milliárd forint támogatást és 30 milliárd forintos hitelkeretet biztosít 2018-ig, a kárpátaljai programban 12 milliárd forint támogatást és 20 milliárd forintos hitelkeretet ugyanebben az időszakban. A muravidéki és a horvátországi magyar közösségeknek fél-félmilliárd forintos keretet különítettek el 2017-re, az erdélyi kísérleti programra pedig egymilliárd forintot szántak.
