Nagy D. István
Elszórtan akadnak benne jó elképzelések, amelyeket még támogatnának is, de általánosan közhelyes, hibákkal teli, összeollózott, de legfőképp olyan, mintha két sör mellett dobták volna össze – így jellemezte a hétvégén az RMDSZ vezetősége a kormányprogramot, mellyel Viorica Dăncilă nekifut az ország irányításának az eljövendő, nagyjából három évben. Ehhez képest hétfőn – noha a parlamenti pulpitusról azért még megrovó és figyelmeztető hangnemben szólt Kelemen Hunor szövetségi elnök az éppen kenyérbe eső miniszterekhez –, a bizalmi szavazáson már nem volt annyira zavaró a szocdemek összefércelt 278 oldalas irománya.
A kocsmai iromány hasonlat némileg túlzásnak tűnhet, tény viszont, hogy a kormányprogramnak becézett „alkotás” – mely egyes számítások szerint 85 százalékban a 2016-ban összerakottal azonos, azzal, amit az RMDSZ már két rendben megszavazott – jelentős része álmok szép füzérének tűnik, melyet még egy Romániánál sokkal jobban álló országban is kiemelkedő teljesítmény lenne megvalósítani.
A szociálliberális koalíció szerint 2020-ig több mint húsz százalékos javulást mutatnak majd fel az ivóvízhálózatra csatlakoztatott háztartások számában – a csatornázásnál 10-re esküsznek –, a korszerűsített és megépítendő utak tekintetében pedig hasonló ugrást produkálnak. Hatalmas megvalósítás lesz még a mezőgazdasági területek százszázalékos, a lakások nyolcvanszázalékos lefedettséget elérő telekönyvezése. Párhuzamosan 2500 bölcsőde, óvoda, iskola épül, a meglévőknek pedig mind lesz működési engedélye, a semmiből nyolc regionális kórház születik majd, a megyei kórházak zöme is megújul, és egyáltalán: mind az oktatás, mind az egészségügy megkapja végre a megérdemelt finanszírozást. A felsoroltak mellett persze tovább nő a nettó minimálbér szintje, a szociális nyugdíj is egyre „izmosodik”, a nyugdíjpont értéke ugyancsak kövéredik, az áfa pedig egy százalékkal esik jövőre. Dăncilă asszony ugyanakkor olyan hangzatos terveket is elrebegett a parlament előtt, hogy a kivándorlást megállítják, csökken majd a bürokrácia mértéke, és az ő miniszterelnökséges alatt szó sem lehet újabb adó vagy illeték bevezetéséről.
Nem tudni, hogy a kormánykoalíció milyen alternatív valóságban él, ahol az államkassza túltelített, a közbeszerzési eljárások és késő kifizetések miatt nem állnak beruházások, az uniós alapok felhasználása csillagászati magasságokban repked, az állampolgároknak meg sem fordul a fejében máshol keresni a boldogulást, mert a megélhetés nem alapvető gond, az adópolitika átlátható és kiszámítható, a tanintézetek, kórházak a legfrissebb elvárásoknak megfelelően felszereltek, naponta újabb útszakasz épüléséről, megújulásáról hallani, nem kérdés, hogy van-e ivóvíz a települések nagy részén, és persze az ingatlan-visszaszolgáltatást is sikeresen lezárták.
A gond csupán az, hogy mindeközben Románia éppen ennek ellenkezőjét mutatja, az aktuális kormányról pedig a szocdem fővezér, Liviu Dragnea is csak óvatosan jelentette ki: reméli, 2020-ig hivatalban marad. Fő, hogy a program biztosan marad.
