Matthew Nimetz szerdán macedón vezető politikusokkal, közöttük Gjorge Ivanov államfővel tárgyalt arról, hogyan változtathatná meg Macedónia a nevét, hogy az elfogadható legyen Görögország számára. Az ENSZ különmegbízottja korábban Athénban is tárgyalt a kérdésről.
Macedónia 1991-ben vált függetlenné Jugoszláviától, de Görögország már akkor kifogásolta, hogy a Macedón Köztársaság nevet akarja viselni. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, hogy a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő, ezt megelőzendő tiltakoztak a névválasztás ellen. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli. A névvita miatt Macedónia európai uniós és NATO-integrációja is késlekedik, Görögország ugyanis addig nem hajlandó zöld jelzést adni északi szomszédja számára, amíg az nem mond le a Macedónia névről. A tavaly május óta kormányzó szociáldemokrata vezetés legfőbb céljaként tűzte ki a névvita rendezését és az ország euroatlanti integrációjának felgyorsítását.
Sajtóinformációk szerint már meg is született egy kompromisszumos megoldás. Az új elnevezés a GornaMakedonia lenne. A szókapcsolat különírva Felső-Macedóniát jelentene, de a feltételezett megállapodás szerint a nevet lefordíthatatlanná nyilvánítanák, azaz minden nyelven GornaMakedonia néven kellene hivatkozni az országra. A sajtó szerint a dokumentumot március 20-áig aláírhatják a felek.