Amint azt már tőle megszokhattuk, Lia Olguţa Vasilescu nem jött feltétlenül zavarba a kérdésektől. Viszonylag nyugodtan kifejtette: adott hivatalnokoknak csökken a nettó bére 10 és 40 százalék közötti arányban, de a helyzet nem vészes, mert kevesen vannak azok, akiknek az egységes bértörvény miatti juttatáscsökkenéssel kell szembenézniük, és ők egyébként a „luxushivatalnokok” (államfő, miniszterek, intézményvezetők) közé tartoznak. A miniszter asszony némi számtannal súlyosbított magyarázatba is belebonyolódott, melynek lényege, hogy a bértörvény az egyensúlyteremtést szolgálja, ebből kifolyólag 2022-ig (a jogszabály gyakorlatba ültetésének végső határideje) lesznek olyanok, akiknek csökkenni fog a bére, van, akinél nem lesz változás a jelenlegi helyzethez képest, másoknál pedig jelentős ugrás lesz tapasztalható (3–4-szeres Vasilescu szerint). De ezáltal legalább felszámolhatóvá válnak a mostani jelentős bérszakadékok az azonos tisztségek viselői között.
Lia Olguţa Vasilescu érvelése nem új, a sokat magasztalt jogszabály melletti érvek még az elfogadása előtt is erről szóltak. Arról viszont a szocdem politikus asszony valahogy elfelejtett beszélni, hogy a bértörvény a pótlékok vonalán is belepiszkál a számításokba (felső határokat szabva, eltörölve egyeseket). Emellett idéntől a közszférában dolgozók pénzügyeit megcifrázza még a január elsejétől alkalmazott adóreform egyik összetevője is, a társadalombiztosítási hozzájárulás teljes áthárítása az alkalmazottakra. Amint azt a szakszervezetek már jelezték, mindezt egy csomagban kellene kezelni, és máris egészen más kép alakulna ki a pénztárcák hamarosan érvényes állásáról. Számításaik szerint a Vasilescu által említett „igen kevés közhivatalnok” végül nagyjából negyven százalékát jelenti majd a közszférában dolgozóknak, akik a nettó bérük jelentős csökkenésével szembesülnek már ebben a hónapban, a jogszabályok együttállása nyomán. Az érdekvédelmi szervezetek meglátásait megerősítendő, az első jelek már megjelentek: a bírósági írnokok a társadalombiztosítási hozzájárulás átrajzolása nyomán esetenként akár 500 lejjel kevesebbet kapnak, ami ellen a napokban már tiltakoztak is. Nagy valószínűséggel őket követik a tanügyi szakszervezetek tagjai, akik a pótlékok megvonása, korlátozása miatt elégedetlenek egyebek mellett, és éppen országos tiltakozással fenyegetőznek.
A munkaügyi miniszter ugyanakkor mintha nem tudna ezekről a részletekről, csütörtök este képes volt még azt is kijelenteni: a bértörvény általánosságban 25 százalékos bruttó, illetve négyszázalékos nettó fizetésgyarapodást hoz majd az érintetteknek. Önmagában ez igaz is lehetne, ha csak ezzel a jogszabállyal kellene megküzdeni. Szintén Lia Olguţa Vasilescu mondá múlt év közepe tájékán, a társadalombiztosítási hozzájárulás átruházása kapcsán: személyesen garantálja, egy fizetés sem csökken Romániában, azt követően, hogy bevezetik. Erre ráerősített az akkori kormány néhány tagja, Mihai Tudose volt miniszterelnök, Ionuţ Mişa előző pénzügyminiszter, és végül októberben maga a szocdem vezér, Liviu Dragnea is. Páran megjegyezték: ha nem így lesz, akkor majd tesznek ellene.
Nos, nagyon úgy tűnik, ez utóbbi kijelentést ideje lenne komolyan venniük, e hónap ugyanis vízválasztó lehet, hiszen a közszolgák megkapják az első átszabott bérüket, és könnyen lehet, sokakat nem fog túl jól érinteni. És kevéssé valószínű, hogy különösebben melegítené őket az, ha például az államfőnek vagy a minisztereknek csökken a bére...