Az európai, ázsiai és ausztráliai részvénypiacokat is megrázta az amerikai tőzsdék hétfői bezuhanása: a Nikkei 4 százalékot zuhant, miközben – hasonlóan az Egyesült Államokhoz – óriási, a harmincnapos átlag kétszeresét meghaladó forgalmat jegyeztek fel.
A pánikszerű eladási hullám rekordot hozott hétfőn New Yorkban: a 30 vezető ipari cég árfolyamát összesítő Dow Jones index napközben 1600 ponttal zuhant, záráskor pedig 1175,21 ponttal volt az előző kereskedési nap szintje alatt. A 4,6 százalékos visszaeséshez hasonlót utoljára 2011 augusztusában mértek. A gyors esés miatt az amerikai indexek gyakorlatilag elvesztették az év eleje óta összeszedett nyereséget.
A zuhanásra szokatlan módon a Fehér Ház is reagált, a közlemény pedig még ennél is szokatlanabb lett: a washingtoni vezetés aggodalmát fejezte ki a tőzsdei történések miatt. Azt senki nem állíthatja, hogy ne lenne „tőzsdebarát” a kormányzat: Trump megválasztása nem várt szárnyalást hozott a tőzsdepiacon, amelyet a nagyvállalatok számára kedvező adóreform is segíteni hivatott. A lendületet azonban visszavetette pár gazdasági adat, amely az elmúlt időszakban látott napvilágot.
Visszaesés Európában is
A három százalékot meghaladó veszteséges nyitás után a kereskedés végén is nagy veszteségben, de a kezdésnél kevésbé mélyen mínuszban jártak a főbb európai tőzsdeindexek, legtöbbjük 2–2,6 százalék közötti visszaeséssel zárt.
A részvényeladások legnagyobb vesztesei tegnap a pénzügyi és biztosítási cégek közül kerültek ki. A szinte egyetlen üdítő színfoltnak az Austria Microsystems részvénye bizonyult a tegnapi kereskedésben. Az Apple egyik beszállítójaként ismert félvezető ipari vállalat megerősítette, hogy egy befektető jelentkezett idei tervezett 600 millió dolláros fejlesztési beruházása egynegyedének a finanszírozására. A cég részvénye nyolc százalékkal erősödött.
Tőzsdei elemzők szerint az Amerikából múlt pénteken induló és a nemzetközi tőzsdéken végigsöprő eladási hullám a korábban rekordot rekordra halmozó jelentős árfolyamnyereségek lefölözését célzó technikai korrekciónak tulajdonítható, a gazdasági fundamentumok ugyanis nagy általánosságban mindenhol rendben vannak. Erre utal az is, hogy nem indult meg felvásárlási hullám a bizonytalan időkben befektetési menedékként használt arany iránt. Az arany ára hétfőn fél százalékkal emelkedett, amit tegnap a dollár erősödését tükrözve le is adott: a határidős jegyzés legközelebbi teljesítésre 0,48 százalékkal, unciánként 1330,10 dollárra csökkent.
Az eurót 0,17 százalékkal jegyezték gyengébben, 1,2347 dolláron.
Az olajár tegnap már sorban a harmadik kereskedési napon csökkent: az európai kereskedési idő végén a Brent 1,04 százalékkal állt alacsonyabban a globális kereskedésben, hordónként 66,92 dolláron, a WTI 0,70 százalékkal alacsonyabban, 63,70 dolláron. Az olajár a négy százalékot meghaladó háromnapos eséssel együtt is még egy százalékkal áll év eleji értéke felett.
