Bizakodó ember vagyok. Az év végi influenza elleni oltás megnyugtatott: íme, elintéztem az alattomos influenzát erre a télre. A kellemetlen meglepetés mégis influenza. Hiába háborgok, mondja az orvosom, ennek a vírusnak nagy a családja és szapora, engem egy másik támadott meg, nem az oltással semlegesített.
Fejet hajtok a tudomány előtt. Ám akkor lássuk, mi hozható ki a szobafogságból? Mert a népi bölcsesség szerint egy hét gyógyszerrel, hét nap anélkül a gyógyulásig. Szigorú távolmaradás a tömegtől, sőt, szeretteimtől is az ő védelmük érdekében.
Bizodalmamat a farmakológia tudománya iránt elég semlegesnek tűnő labdacsok táplálták, valamint a torkomat kínzó száraz köhögés elleni, hasonlóképpen kevés hatású pilulák. „Megunván” szervezetem a „szárazon” köhögést, a flegmásra váltott át, amelyre gyógynövényszirup lett a nyerő. Milyen növényekből készült ez a vegyes, természet adta gyógyszer? Nézzük az arányokat. Legtöbb benne a lándzsás levelű útifű (Plantago folium) – 30 százalék, a kerti izsóp virágzó szárított hajtása (Hyssopi herba) – 20, a fehér mályva gyökere (radix Althaea) – 20, a tavaszi kankalin virága (Primulae flos) – 10, a kék iringó hajtása (Eryngii herba) – 10 százalék, valamint még további öt-hat növény kisebb részarányban.
A gyógynövényboltokban vagy gyógyszertárakban beszerezhető készítményeken kívül házilag elkészített teát is ajánlhatunk, amennyiben erre a nyár folyamán felkészültünk gyűjtő-szárító munkánk során. A legkellemetlenebb a tünetek közül a köhögés. Ellene könnyen elkészíthető a babérlevélfőzet. Így: 4–5 babérlevelet 5 percig forralunk 2 dl vízben, leszűrjük és melegen isszuk. Hasonlóan jó hatású a fekete retek (már írtunk róla). Belsejét kivágjuk, cukorral (mézzel) megtöltjük, és az eresztett levet egy-egy kávéskanállal naponta fogyasztjuk. Más: inhalálás levendulával. Forró vízbe szárított levendulalevelet teszünk, fejünket pokróccal leborítva belélegezzük az áramló gőzt.
