Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén először hozott határozatot az őshonos kisebbségek diszkriminációjának tiltásáról és jogaik széles körű védelméről az Európai Unión belül – közölte Csáky Pál (fotó), a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője tegnap, aki óriási sikerként értékelte a tegnapi szavazást. „Az EP mai szavazása megkoronázza a magyar nemzetpolitikai igyekezeteket” – emelte ki Gál Kinga és Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő a szavazást követően.
Az elfogadott határozat – melynek státusa jóval erősebb egy jelentésénél – védi a kisebbségek identitását, garantálja nyelvi jogaik érvényesítését és támogatja a kisebbségek oktatását azok anyanyelvén. Felhívja továbbá a figyelmet a kisebbségek képviselői részvételének fontosságára a közéletben, és a leghatározottabban tiltja mindennemű diszkriminációjukat. A dokumentum hangsúlyozza, hogy ugyanezeket az elveket kell betartatni az EU-csatlakozás felé tartó partneri államokban, pl. Szerbiában és Ukrajnában is.
„A tárgyalások során a Petíciós Bizottságban sikerült kivédeni az európai baloldal és a liberálisok igyekezetét, hogy a határozatot ellehetetlenítsék, eredeti célcsoportját megváltoztassák a migránsok, az új vallási vagy egyéb kisebbségek, illetve a szexuális kisebbségek jogairól szóló részek túlterjesztésével. Így a dokumentum megszavazhatóvá vált minden nemzeti elkötelezettségű magyar EP-képviselő számára” – emelte ki Csáky Pál, a Petíciós Bizottság alelnöke.
„A mai napon elfogadott határozat mérföldkő az európai kisebbségvédelem területén. Hosszú évek munkájának kézzelfogható eredménye ez, s a legtöbb, ami ma az Európai Parlament szintjén politikai határozatként reálisan elérhető. Ugyanakkor látni kell, hogy a baloldal mindent megtesz azért, hogy az őshonos kisebbségekről és kisebbségi nyelvekről szóló határozat csakis a tágan értelmezett kisebbségi fogalom mentén jelenhessen meg” – hívta fel a figyelmet Gál Kinga, a Kisebbségügyi Munkacsoport néppárti társelnöke.
„Örülök, hogy az Európai Parlament határozatba foglalta az uniós jogalkotás szükségességét a kisebbségvédelem terén, s elismeri, hogy az EU nem foglalkozik elég kiemelten az őshonos kisebbségekkel. Pedig a kisebbségi nyelvek oktatásának és használatának előmozdítása a nyelvi megkülönböztetés kiküszöbölésének legfontosabb feltétele. Ezt maga az Európai Bizottság tudná elősegíteni. Remélem, hogy az EU tagországaira vonatkozó jogalkotási aktus rövid időn belül megtörténik, és a jövőben a csatlakozás előtti és társult országokra is kiterjesztik” – mutatott rá Bocskor Andrea, a kulturális szakbizottság kárpátaljai alelnöke.
