Kiújul a szlovák nyelvrendőrség?
A szlovák államnyelvről szóló új törvény készül Pozsonyban, ennek egyes rendelkezései a múlt század kilencvenes éveiben végbement ,,nyelvháború" rendhagyó intézménye, a szlovákiai magyarok által csak ,,nyelvrendőrségnek" nevezett ellenőrző rendszer bevezetésének szándékát sejtetik.
A tervezetet a kulturális tárca a héten észrevételezésre már benyújtotta a parlamentnek. Eszerint az államigazgatásba pályázó munkavállalók szlovák nyelvi teszteknek lesznek kénytelenek alávetni magukat. Figyelmet érdemlő kötelezettséget szabna a törvény a médiára és az összes felsőoktatási intézményre: a tárca elvárásai szerint a média kötelező időt és teret lenne hivatott szentelni ,,a nyelvkultúra nevelő-megelőző hatásainak". A szlovák államnyelvről rendelkező új törvény a helység- és utcanevek szlovák nyelvi szabályokhoz igazodó írásmódra kötelezné az önkormányzatokat.
Német—magyar bárka
A Németországban zajló magyar kulturális évad keretében egyedülálló kulturális programot indított el tegnap Berlinben Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke és Bernd Neumann szövetségi kulturális államminiszter. Jelképesen útnak indították azt a hajót, amelynek fedélzetén a két ország művészei, továbbá újságírói és politikusai s mindenekelőtt fiataljai a hét végén Passauból — Linz, Bécs, Pozsony és Esztergom érintésével — Budapestre indulnak. A Duna mítoszai és a folyóhoz kapcsolódó zeneművek jegyében zajló, úgynevezett Bárka-Európa program célja a közös kulturális értékek hangsúlyozása, különös tekintettel a Duna menti országok közötti kulturális együttműködés erősítésére.
Köszöntik Horn Gyulát
Az Európai Parlament szocialista frakciója nevében Martin Schulz, a képviselőcsoport vezetője levélben köszöntötte Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából. A levél kiemeli, hogy ,,politikai tevékenysége során Horn Gyula olyan egyetemes európai értékek érvényesüléséért küzdött Magyarországon, mint a szabadság, az önrendelkezéshez való jog, az emberi jogok tisztelete, a béke és az európai életminőség. Ezek azok az értékek, amelyekért az európai szociáldemokraták mind a huszonhét tagállamban harcoltak, és harcolnak a mai napig is." A levél méltatja Horn Gyula államférfiúi nagyságát, kiemelve Európa újraegyesítésében és az uniós csatlakozásban külügyminiszterként, miniszterelnökként és az MSZP elnökeként játszott szerepét.
Közel ezer javaslat érkezett
Csaknem ezer javaslat érkezett Koszovó leendő állami jelképeire a pristinai hatóságok nemzetközi pályázati felhívása nyomán. A versenypályázat kiírásáért felelős bizottságnak először azt kell megállapítania, hogy a temérdek ötlet közül hány felel meg a közzétett feltételeknek. Összhangban Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott Koszovó státusára tett javaslatával, amelyet a pályázat kiírásakor figyelembe vettek, Koszovó jövendő jelképeinek tükrözniük kell a terület többnemzetiségű jellegét. Az állami jelképekről a parlament hozza meg a végső döntést, de csak a terület státusának rendezése után. A nyolc éve ENSZ-igazgatás alatt álló dél-szerbiai tartomány lakosságának csaknem 90 százalékát albán nemzetiségűek teszik ki, a szerbek aránya mintegy öt százalék. Kisebbségként élnek Koszovóban még bosnyákok, törökök, romák és horvátok is.
Tengerbe estek
Vitorlás hajóról a tengerbe esett száztíz gyerek tegnap az ír sziget közelében. A 10—15 éves gyerekek egy versenyen azután estek bele a vízbe, hogy a hajók hirtelen széllökés következtében felborultak. Valamennyiüket sikerült kimenteni.
