A fél évszázada megszüntetett magyar autonóm tartományra emlékeztetve, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) arra hívja fel a figyelmet: a székelység területi autonómiája követelésével olyan jog helyreállítását kéri, amelyet a román állam korábban már elismert.
Az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett közlemény felidézte, hogy 1968. február 16-án szüntette meg Nicolae Ceauşescu a Székelyföld területének nagy részét magában foglaló Maros Magyar Autonóm Tartományt, a jogfosztó intézkedés Magyarország és a nemzetközi emberi jogi szervezetek közömbössége mellett született. Ezen a napon fogadta el ugyanis az akkori Nagy Nemzetgyűlés a megyerendszert meghonosító törvényt, mely ma is érvényes.
Izsák Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy még a megyerendszert ötven évvel ezelőtt létrehozó, nyilvánvalóan jogfosztó törvény is kimondja, hogy a megyék a földrajzi, gazdasági, társadalmi, etnikai körülmények figyelembevételével jönnek létre, tekintettel a lakosság kulturális kapcsolataira és hagyományaira. Ezt azért tartotta fontosnak nyomatékosítani, mert ma, ha a közigazgatási átalakítás kérdése felmerül – mint fogalmazott –, „a vezető politikusok egymást túlszárnyalva tagadják a közigazgatási határok kijelölésének kulturális, nyelvi és etnikai kritériumait”.
Az SZNT elnöke felidézte: az első világháborút lezáró békefolyamat Székelyföldet elszakította Magyarországtól, és Románia fennhatósága alá rendelte, ugyanakkor a nemzetközi jog alanyának ismerte el a székely népet az erdélyi szászokkal együtt. Az 1919. december 9-én a Szövetséges és Társult Főhatalmak és Románia között létrejött Párizsi Kisebbségi Szerződés 11. szakasza előírta: Románia az erdélyi székely és szász közületeknek a román állam ellenőrzése mellett vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyez.
Izsák Balázs azt is megemlítette, hogy Románia 1952-ben elfogadott alkotmányával ismételten megerősítette a székely nép nemzetközi jogalanyiságát, létrehozva Székelyföld területén a Magyar Autonóm Tartományt: „a Román Népköztársaságban biztosított a közigazgatási-területi autonómia a magyar lakosságnak a székely rajonokban, ahol az egy tömbben él”.
„A székelység, tudatában annak, hogy a székely nép a nemzetközi jog alanya, ismerve a területi autonómiák európai gyakorlatát és Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, a székelyek népszavazáson kifejezett akaratára és 63 székely önkormányzat határozataira alapozva nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, ezzel olyan jog helyreállítását kéri, amelyet a román állam korábban már elismert” – áll az SZNT tegnapi közleményében.
