„A regisztrált információ elsődleges elemzése, valamint a múltbeli analóg esetek elemzése arra enged következtetni, hogy a repülés közbeni rendkívüli helyzet előállásában tényezőként szerepelhettek a helytelen repüléssebességi adatok a pilóták kijelzőin, ez a jelek szerint a nyomásmérő műszerek (úgynevezett Pitot-cső) kikapcsolt fűtésrendszere miatti jegesedésével állhatott összefüggésben” – közölte honlapján a MAK.
A repülőgép hat perccel a felszállás után csapódott földnek. Korábbi jelentések szerint az utasszállító négy perc után tűnt el a radarképernyőkről.
A MAK szerint a személyzet 130–150 méter magasban bekapcsolta a robotpilótát. A rendkívüli helyzet a felszállás után mintegy két és fél perccel, 1300 méteres magasságban, óránkénti 465–475 kilométeres sebességnél kezdett el kialakulni – a gép adatrögzítői ebben a pillanatban eltérést érzékeltek a sebességérzékelők jelzései között. Fél perc múlva ez a különbség elérte az óránkénti 30 kilométert, ami után a pilótáknál megjelent a műszerek ellenőrzésére felszólító parancs. Mintegy 2000 méteres magasságban a parancs megismétlődött, immár nagyobb eltérés mellett.
A második ellenőrzési parancs után a személyzet lekapcsolta a robotpilótát, és áttért a kézi vezérlésre. A pilóták előtt lévő műszerek továbbra is egymástól eltérő sebességet mutattak, az első tiszt előtti kijelző nem mutatott adatot, a kapitány előtti műszerek pedig 540–560 kilométeres sebességet jeleztek. Ezt követően az utóbbin jelzett sebesség intenzív esésbe kezdett, 200 kilométerig és még lejjebb, az An–148-as 30–35 fokos szögben süllyedni kezdett. A földbe csapódást megelőzően az egyik modul továbbra is 0, a másik 800 kilométert mutatott. Pár másodperccel az ütközés előtt a gép 25 fokkal jobbra dőlt, a becsapódáskor a gép orrának állásszöge 35 fok volt.
A Szaratovszkije Avialinyii Légitársaság Orszkba tartó An–148-as típusú utasszállítója vasárnap zuhant le, 65 utasa – köztük három gyermek – és hatfős személyzete életét vesztette.