Erdővidék Múzeuma többféleképp is csatlakozni kíván a Magyarország nemzetpolitikai államtitkársága által meghirdetett Mátyás király-emlékévhez, folytatják az együttműködést a sepsiszentgyörgyi Balassi Intézettel, és bővítenék ólomkatona-kiállításukat is. Demeter László intézményvezető szerint fontos lenne, hogy helyi és megyei szintről olyan segítséget kapjanak, ami által székhelyük állapotát javítani-bővíteni tudják.
A július 5–8. közötti, Magyar örökség – V. Erdővidéki Honismereti Szabadegyetem és Tábor tematikáját Mátyás király köré építik. Teszik ezt azért is, mert fontosnak tartják tudatosítani az erdővidékiekben, hogy nagy királyunknak köze van a tájegységhez. 1467-ben, amikor Mátyás király Moldovabányára Ștefan cel Mare ellen indult, több napon át Baróton tartózkodott, sőt – ezt Fehér János művészettörténésztől tudják – két olyan okmány is létezik, amit ott kelteztek. A plébánia anyakönyvének 1484-es beírása szerint ennek az eseménynek az emlékét a mai napig őrzi a Középvíz utcában felállított, azóta is gondozott és szükség esetén kicserélt kereszt. Mivel a környéke meglehetősen elhanyagolt, Demeter kérni fogja a városvezetéstől, hogy azt a múzeum, az egyház és az önkormányzat összefogásával rendezzék.
A diákságot is bevonják az emlékév eseményeibe, vetélkedőt szerveznek számukra, a Hunyadiak élete legjelentősebb erdélyi állomásainak megismerése céljából felkeresik Kolozsváron Mátyás szülőházát, a család ősi fészkét, Vajdahunyad várát, valamint édesapjának, Hunyadi Jánosnak és testvérének, Hunyadi Lászlónak a sírját Gyulafehérváron. Mindemellett Barótra is eljut a Balassi Intézet által összeállított Mátyás-emlékkiállítás – ígérte az intézményvezető.
A múzeum legértékesebb darabja, a közel tíz esztendeje Felsőrákoson talált masztodonlelet hazatért Barcarozsnyóról, a Dinó parkból, melynek egyik attrakciója volt. Katona Lajos Tamás, a Bakony Természettudományi Múzeum geológus-főmuzeológusa konzerválta, így most baróti kiállításra kész. A világ talán legteljesebb, bő hárommillió éves, homokágyba fektetett rendkívüli leletét áprilistól tekinthetik meg az érdeklődők.
Bővül a múzeum Homoki Gyula által készített ólomkatona-gyűjteménye is. Március 15-re a ‘48-as teremben, hogy jobban megfigyelhető legyen a szemben álló felek egyenruhája és fegyverzete, kiállítanak néhány, az eddigieknél jóval nagyobb méretű ólomkatonát. Az erdélyi fejedelemséget bemutató teremben a vallásszabadságot kimondó tordai országgyűlést, Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin esküvőjét, valamint Tarnóczy Sára Mikes fiúk általi elrablását elevenítik meg.
Demeter László örömmel venné, ha fenntartóik, a megyei tanács, azaz a Székely Nemzeti Múzeum és a helyi polgármesteri hivatal leülne a Gaál Mózes Közművelődési Egyesülettel, s megtárgyalnák, miképp lenne lehetséges az Erdővidék Múzeumának otthont biztosító épület javítása – komoly gondot okoz, hogy a szomszédos épület, a volt rendőrségi székhely lebontását követően nedvesednek a falai –, illetve bővítése oly módon, hogy a masztodonleletet rangjához méltó körülmények közt tudják megmutatni.