Százhuszonöt éve született Honthy Hanna

2018. február 21., szerda, Magazin

Százhuszonöt éve, 1893. február 21-én született Honthy Hanna Kossuth-díjas primadonna, a magyar operett királynője.

Hügel Hajnalka néven született Budapesten egy nyomdász és egy varrónő lányaként. Kislányként az Operaház balettiskolájába járt, gyermekszerepekben lépett föl, színi mesterséget Rákosi Szidinél, éneklést a világhírű tenorista Anthes Györgynél tanult. Pályafutását Hajnal Hajnalka néven a Népoperában kezdte, majd vidéki társulatoknál játszott. A direktorok már ekkor versengtek érte, szabályszerű licitálás után csillagászati gázsival került Debrecenbe, az ország legdrágább primadonnájaként. Huszonhét évesen szerződött Pestre, szubrettként került egy színpadra Fedák Sárival, aki a nála jóval fiatalabb pályatársban veszedelmes versenytársát látta, s alaposan megkeserítette az életét. A kíméletlen harcból Honthy került ki győztesen, szubrettből primadonna lett. Bár később prózai színpadon is aratott sikereket, évtizedekig a daljátékok és operettek ünnepelt sztárja maradt.
1949-ben a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. Ekkor azonban már túl volt az ötvenen, búcsút kellett mondania a hagyományos primadonnaszerepnek, túlzónak minősített anyagi igényei miatt nyugdíjazásának gondolata is felvetődött. Az államosított operettszínház első igazgatója, Gáspár Margit azonban mást gondolt: javaslatára az 1952 végén bemutatott Lehár-operettben, a Luxemburg grófjában a szövegkönyvet átigazító Békeffi István és Kellér Dezső főszereplővé léptette elő a Honthy által alakított, előkelő viselkedésű félvilági kerítőnőt, Madame Fleuryt. A színésznő e szerepkörben megújult, s még huszonöt évig színpadon maradt. Sőt, ezután aratta legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynőben, a főszereplővé előléptetett Cecíliaként. A többször is felújított operettet nem lehetett levenni a műsorról, a társulat külföldön is sokat turnézott vele. A moszkvai fellépés színháztörténeti eseménnyé vált: az egyébként is operettkedvelő moszkvaiak körében az előadás hatalmas sikert aratott. Amikor a tévé élőben közvetítette a produkciót, az utcák kihaltak, a nézőtéren pedig ott ült Nyikita Hruscsov pártvezető is, aki egy Moszkvics személygépkocsival fejezte ki hódolatát a művésznőnek.
A primadonna szinte minden jelentős operett főszerepét eljátszotta. Fényes Szabolcs neki írta első zenés darabja, a Maya címszerepét, Lajtai Lajostól jutalomjátékként kapta a Három tavasz című operettet, a háromgenerációs szerepben az életét játszhatta el. Lajtai az Én mamám című dalt is Honthynak írta. Ragyogó színpadi jelenség volt, kiváló mesterségbeli tudással, színészi képességgel, légkört teremtett, betöltötte a teret. Tökéletesen ismerte a színpadot és a közönséget, azt, hogy mikor kell bejönnie, hogyan kell a tapsot kiprovokálnia, a nézőket elvarázsolta, és minden este egy szép és jó álomvilágba repítette.
Egész életén át hihetetlen önfegyelemmel csak a színházra, a fellépésre összpontosított. Legendák szólnak fegyelméről, szigoráról, amit környezete gyakran nehezen viselt, de mégis tisztelték. Hetvenéves korában is énekórákra járt, s még nyolcvanévesen is fellépett, a jutalomjáték természetesen a Csárdáskirálynő Cecíliája volt. Utánozhatatlan marad, ahogy az édeskés mese és a keserű valóság hangulatai között egyensúlyozott, ahogy eljátszotta az operettes stílust, miközben ironizálva kikacsintott, megteremtve az álom és a valóság között a harmóniát. A mindenkori politikai hatalom támogatta a műfajt és kiváló képviselőjét, mert feledtetni tudott, a közönség pedig esténként boldog volt és tombolt. Színésztársai közül sokan nem szerették, számtalan irigye és riválisa volt, de nagyvonalú és szeretetre méltó is tudott lenni.
Filmben keveset szerepelt, 1941-ben a Régi nyárban korábbi színpadi sikerét elevenítette fel, játszott a Déryné (1951), a Díszelőadás (1955) és a Bástyasétány ’74 című alkotásban.
A magyar színházi élet nagyasszonya – vagy ahogy a színikritikus Molnár Gál Péter nevezte: a színházi élet Első Hölgye – 1950-ben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett, s ugyancsak 1953-ban kapta meg a Kossuth-díjat. Honthy Hanna 1978. december 30-án Budapesten hunyt el.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2018-02-21: Sport - :

Pontot szerzett a magyar női váltó (Pjongcsang, 2018)

A második helyen végzett a magyar női rövid pályás gyorskorcsolyaváltó a pjongcsangi téli olimpia B-döntőjében, ezzel a hatodik pozíciót szerezte meg elsőre. Ám az A-döntőben két csapatot is kizártak, így a magyar váltó a negyedik helyre lépett előre, és három olimpiai pontot szerzett.
2018-02-21: Magazin - :

Az emberi méltóságért

Jónyer István négyszeres világ- és négyszeres Európa-bajnok asztaliteniszező kapta az Emberi Méltóságért kitüntetést.