November
Egy nagy hálózat része. László Endre sepsiszentgyörgyi turisztikai vállalkozó a Transilvania Tourist Service Olt utcai székházában immár nem csupán saját turisztikai csomagjait ajánlja, hanem Európa egyik nagy hatalmú, turisztikai szolgáltatásokat és termékeket értékesítő hálózatának, a Der Touristicnek a része lett. A két lábon állás azt feltételezi, hogy mind a saját turisztikai csomagok értékesítésében, mind a hálózat részeként magas minőséget kell biztosítani.
Negyedszázados lapkiadó. Közszolgálat piaci körülmények között – ezt a nem mindennapi feladatot igyekeztünk bemutatni lapunk kiadóvállalata, a H–Press Kft. negyedszázados évfordulóján.
Székely sztárséf. Bemutattuk Veress István mesterszakácsot, aki Kézdivásárhelyről indulva Párizsban végzett felső szakácsiskolát, utána több, a legmagasabb nemzetközi minősítéssel rendelkező európai étteremben dolgozott, egy ideig Kézdivásárhelyen a Vadrózsák étteremben volt szakács, 2016 júniusa óta a Babel Budapest étterem séfje.
Követhetetlen adóreform. A megkérdezett vállalkozók közel 83 százaléka nem rendelkezik forrással a minimálbérrel foglalkoztatottak fizetésének növelésére, hatvan százalékuk pedig elbocsátást tervez, hogyha a kormány bevezeti a tervezett minimálbér-emelést. A magántőkével működő kis- és középvállalatok egyesülete 400 vállalkozó véleményét kérte ki.
Lejgondok. A szomszédos országok nemzeti devizáitól eltérően a román lej leszálló ágon, ennek oka pedig a külkereskedelmi mérleg hiányának mélyülése – jelentette ki Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank elnöke. A román pénz gyengülésével emelkedik az infláció és a bankközi kamatláb is, igaz, a gazdaság bővülése is magasabb a vártnál.
Adótörvénykönyv-módosítás. Elfogadta a kormány azt a sürgősségi rendeletet, amelynek értelmében 2018. január elsejétől minden társadalombiztosítási járulékot a munkavállalóra hárítanak. Döntöttek a nyugdíjpont értékének növeléséről és a nyugdíjalap második pillérébe befizetett járulék csökkentéséről is. A kormányülés alatt mintegy kétszáz polgár tüntetett a Victoria-palota előtt – a kezdeményezők által adózási forradalomnak emlegetett módosításokat korábban a vállalkozók, a szakszervezetek, a pénzügyi szakértők, az ellenzék és Klaus Iohannis államfő is kifogásolta. A sürgősségi kormányrendelettel elfogadott adótörvénykönyvi módosítások kapcsán konkrét példákkal is illusztrálva mutattuk be a legfontosabb változásokat, illetve azok hatását a gazdasági szférára.
Helyi érték a nonprofit tevékenység is. A helyi termék – helyi vállalkozás kampány, amelyet a Háromszéki Közösségi Alapítvány kezdeményezett és bonyolít le, rávilágított arra is, hogy a profitorientált gazdasági vállalkozások mellett, azok mintegy kiegészítéseként olyan nonprofit vállalkozások is hangsúlyos értékteremtő tevékenységet folytatnak, amelyek a kultúrában, a sportban, de más területeken is maradandót alkotnak. Ilyen kezdeményezés a lassan két évtizedes múltra visszatekintő Székelyek a magasban program, amely egyesületi formája révén is az egészséges életmód iránti igény megteremtése, a teljesítmény-központúság csaknem egyedülálló példája.
Magyar támogatás. A Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program keretében leadott valamennyi érvényes és értékelhető pályázatra támogatást nyújt a magyar kormány – jelentette be Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A kísérleti jelleggel meghirdetett, a magyar állam által finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében 526 mezőségi vállalkozó és gazdálkodó nyújtott be pályázatot, az eredetileg meghirdetett egymilliárd forintról körülbelül 1,5 milliárd forintra kell emelni a program keretét.
Második költségvetés-kiegészítés. Elfogadta a kormány a második költségvetés-kiegészítést, amely illeszkedik a 2,96 százalékos költségvetési hiánycélhoz, és a vártnál nagyobb, 6,1 százalékos  gazdasági növekedéshez. A kabinet szerint a GDP becsült nominális értéke 837,2 milliárd lejről 842,5 milliárdra  nőtt. A bevételi oldal 280,2 millió lejjel, a kiadási oldal 503,8 millió lejjel nő.
December
Költségvetés-tervezet. A kormány elfogadta a 2018-as állami költségvetés sarokszámait. A 2017-esnél 30,9 milliárd lejjel nagyobb bevételt tartalmaz, és ez az első alkalom, hogy Románia GDP-je meghaladja a 200 milliárd eurót. A prioritások: egészségügy, oktatás, infrastruktúra. Az egészségügynél 17, az oktatásnál 16, míg az infrastruktúra esetében 42 százalékos a növekedés 2017-hez viszonyítva – hangsúlyozta a kormányfő. A mezőgazdaságra 23,6 százalékkal többet irányoztak elő, 28,4 milliárd lejt kellene a költségvetés szerint lehívni az európai uniós forrásokból. A  költségvetés-tervezet 5,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2614 lejes nettó átlagbérrel és 4,55 lej/eurós értékkel számol, a GDP-arányos hiánycél 2,97 százalék.
Közbirtokosságok. Az erdő támogatásra szorul – fejtette ki lapunknak Csákány László, a Szemerja-Görgő Egyesített Közbirtokosság elnöke, aki arról is beszélt, hogy milyen feladatokat tud ellátni egy közbirtokosság, miként lehet összeegyeztetni az erdőgazdálkodási és az egyéb, például környezetvédelmi szempontokat, mindez hogyan működtethető az érvényben lévő jogi kerettel.
Borbiznisz. A borkereskedelem az önmegvalósításról szól – fejtette ki lapunknak Héjja Huba Ferenc, aki alig három éve került a bor vonzáskörébe, s most résztulajdonosként működteti a sepsiszentgyörgyi Kékfrankos Borházat.
Legeltetési gondok miatt tüntetett közel félszáz szentivánlaborfalvi gazda a megyeháza előtt. A béka fontosabb, mint az ember? – állt egy transzparensen.
A parlament megszavazta a 2018-as költségvetést. Az 5,5 százalékos gazdasági növekedés mellett GDP-arányosan 2,97 százalékos államháztartási hiánnyal, valamint 3,1 százalékos éves inflációval fogadták el a kormány tervezetét. Az euró átlagárfolyama maradt 4,55 lejes szinten, a kiadások legnagyobb részét, a bruttó hazai termék (GDP) 10,9 százalékát a szociális juttatások teszik ki, amelyek elérik a 98,6 milliárd lejt. A költségvetésben az összkiadásokat 314,5 milliárd lejre tervezték, a bérköltségek a GDP 8,9 százalékát teszik ki. A kormány 38,5 milliárd lejt – a GDP 4,2 százalékát – tervez közberuházásokra fordítani. A katonai kiadások a jövő évben is elérik a GDP 2 százalékát.
Kriptovaluták. Az évezred befektetése, a 20. századi pénzrendszer lebontása vagy a történelem legnagyobb pilótajátéka – kerestük a választ a sok embert milliárdossá tett, de az összeomlást is magába rejtő kriptovaluták elterjedése kapcsán. Közben egy székelyföldi szakembercsapat arra készül, hogy egy kifejezetten a Kárpát-medence számára létrehozott kriptovalutát bocsát ki.