A jogszabály szerint az Országgyűlés tagjai, azok, akik hisznek abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekeznek megérteni, emlékezni kívánnak a tordai vallásügyi törvényre, amely a világon először foglalta jogszabályba a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. Az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá – áll a szövegben. A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.
Az indoklás szerint a tordai vallásügyi törvény által Erdély a vallásszabadság és a felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva a más országokból elüldözötteknek is. Az erdélyi törvényhozó testület döntése meghaladta az 1555. évi augsburgi béke által előirányzott „akié a terület, azé a vallás” elvet, és olyan békés felekezetközi viszonyokat teremtett, amelyekhez hasonló Európában csak nyolcvan esztendővel később, a harmincéves háborút 1648-ban lezáró vesztfáliai békekötés után alakulhatott ki.
Az előterjesztést közösen jegyezte Kövér László házelnök, Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető, Szászfalvi László, a KDNP frakcióvezető-helyettese, Hiller István MSZP-s, Szávay István jobbikos, valamint Ikotity István LMP-s képviselő.
Gulyás Gergely felidézte a reformáció történetét, amelyet Európában vallásháborúk követtek, miközben az oszmán hódítók is veszélyt jelentettek. Erdély a mohácsi vész után két birodalom között találta magát, de az erdélyi rendek felismerték, hogy ha egymás ellen küzdenek, akkor csak az ellenség győzhet. Így érkezett el a tordai országgyűlés, amely elfogadta a vallásügyi törvényt, és szabadságot biztosított a bevett vallásoknak: a katolikusoknak, a reformátusoknak, az evangélikusoknak és az unitáriusoknak. Hozzátette: a korabeli Erdélyben nemcsak a négy bevett egyház gyakorolhatta szabadon a vallását, hanem a szombatosok, a zsidók, az anabaptisták és az ortodoxok is. Az egykori törvény jelentőségét az is mutatja, hogy 450 év után is képes konszenzust teremteni – hangsúlyozta a Fidesz-frakcióvezető. Szerinte a klasszikus szabadságjogok közül a világban ma is a vallásszabadság az egyik legfenyegetettebb és a keresztyénség a legüldözöttebb vallás. De hozzátette azt is: Tudatosan zajlik Európa keresztény gyökereinek elvágása – fogalmazott –, és a demográfiai, valamint a bevándorlás is kérdésessé teszi a keresztény kultúra megmaradását.
Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint a világtörténelmi jelentőségű eseményhez méltó ötpárti javaslat több mint szimbolikus gesztus. Szólt a kereszténység kettészakadásáról, majd a reformációról, hozzátéve: a két időpont között a vallási türelem fontosságát nem ismerték fel, csupán Erdélyben: a vallási türelmetlenségtől izzó Európában Erdély a felekezeti béke szigete lett. Szerinte a törvény mindannyiunk büszke öröksége.
Hiller István szerint nem csupán egy 450 évvel ezelőtti eseményre emlékezik a Ház, hanem egy gondolkodásmódra. Tordán ugyanakkor  olyan kísérletet hajtottak végre, amely hosszú távon sikeres megoldás volt. Szerinte nagyszerű dolog arra gondolni, hogy mindebből Európa gondolkodói nemcsak merítettek, de építettek is.
Szávay István azt mondta, hogy a javaslat egy páratlan, korát megelőző országgyűlési végzésnek állít emléket, mert 450 évvel ezelőtt a tordai vallásügyi törvénnyel elejét vették egy véres vallásháborúnak. A képviselő szerint hasonlóan fontos lenne tudatosítani a nemzetközi közvéleménnyel azt is, hogy az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen tett ígéreteket még mindig nem váltották be, mert a Romániában élő magyarság még mindig nem kapott teljes szabadságot.
Ikotity István hangsúlyozta, hogy sokféle vallás van, de Isten csak egy, így vallásszabadságból is sokféle létezik, de a tordai kiemelkedő jelentőségű. A koraújkor három részre szakadt, elkeseredett és gyenge Magyarországán született egy egyedülálló megegyezés, a világon elsőként – emelte ki.
Vejkey Imre KDNP-s képviselő kiemelte, hogy Tordán a világon elsőként fogalmazták meg, hogy az Istenben való hitben sem minden és mindenki egyforma, a világ és benne Erdély sokszínű, ez a sokszínűség pedig egymást támogatva egészíti ki egymást. A vallásszabadságért vívott harc, az emberi jogokért folytatott küzdelem egyik fontos fejezete volt – tette hozzá. Európa napjainkra jelentős mértékben elveszítette keresztény hitét és értékeit, pedig az unió alapító atyái kimondták, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz – fogalmazott. A politikus azt mondta, soha nem késő válaszolni Isten szavának hívására, és visszatérni a gyökerekhez egy új, erős, keresztény Európa építésének érdekében.
Kövér László házelnök köszönetet mondott a törvényjavaslat előterjesztésében társult képviselőknek és pártoknak, valamint „erdélyi atyánkfiainak” a kezdeményezésért és azért, hogy lehetővé tették, hogy történelmi helyen emlékezzenek meg a történelmi pillanatról.