Az RMDSZ szerda este közzétett hírlevele részletezte: az ET szakértői testülete aggodalmát fejezte ki egyes politikusok és a média részéről érkező folyamatos magyarellenes uszítás, a sporteseményeken tapasztalható gyűlöletkeltés miatt. A dokumentum részletesen taglalja a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét, és arra szólítja fel a hatóságokat: tisztázzák mihamarabb az oktatási intézmény helyzetét. A jelentés sajnálatosnak és meglepőnek tartja, hogy a székelyföldi szimbólumok használatát elutasítják, a Székelyföld megnevezést pedig folyamatosan támadják a hatóságok, miközben Bukovina és a Bánság nem ütközik hasonló akadályokba. A szakértői testület nehezményezi, hogy Románia nem támogatta a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű csíksomlyói búcsú felterjesztését az UNESCO-listára. A dokumentum a romániai restitúciós folyamat leállítására is felhívja a figyelmet, konkrét számokat említve arról, hogy a visszaszolgáltatásra váró épületek jelentős része a magyar kisebbség tulajdonát képezi. Példaként a gyulafehérvári Batthyaneum római katolikus alapítású könyvtár és tudományos gyűjtemény visszaszolgáltatásának késését említi.
„Ez azt jelenti, hogy a mi következtetéseink helyesek: koránt sincs rendezve a kisebbségi közösségek, a magyar emberek helyzete Romániában. A 2007-es uniós csatlakozást követően Románia már nem felel meg azoknak a vállalásoknak, amelyeket feltételként szabtak meg számára. Románia a mintaország képét közvetíti kifelé, ettől hangos a diplomácia, de a tények mást mutatnak, és ez most már egyértelmű Európában” – mondta Kelemen Hunor. Úgy vélte: a ködösítés helyett Romániának a többség és kisebbség közötti párbeszédére, a kölcsönös tiszteletre kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie.