Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének alkalmazását vizsgáló szakértői testület szerdán nyilvánosságra hozott jelentése, amely több fontos kisebbségvédelmi kérdésben elmarasztalja Romániát, számos olyan, a romániai magyar közösséget érintő jogsértést is bemutat, amelyek az erdélyi magyar civil szervezetek által készült árnyékjelentésekben szerepeltek – tudatja tegnapi közleményében a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).
Előbbi kettő közösen, az utóbbi két szervezet pedig együttműködve nyújtott be árnyékjelentést az ET kisebbségvédelmi szerveihez 2017-ben, és találkoztak is az ET tanácsadói bizottságának tagjaival. Az általuk bemutatott jogsérelmek, diszkriminációs esetek, kisebbségellenes megnyilvánulások majdnem kilencven százaléka bekerült az ET jelentésébe – írják. A négy szervezet szerint az előző években a romániai magyar közösséget érintő jogsértések majdnem teljesen eltűntek a jelentésekből, épp ezért a mostani, Románia kisebbségpolitikáját erőteljesen kritizáló jelentés mérföldkő a romániai magyar kisebbségvédelem területén. Fontosnak tartják, hogy az ET szakértői jelentése konkrét ajánlásokat is tartalmaz az anyanyelvhasználatot, az anyanyelvű oktatást, a kétnyelvű utcanévtáblákat illetően, és úgy értékelik, hogy az ET-jelentés az eddiginél valóságosabb képet mutat a Románia etnikai kisebbségeihez való viszonyulásáról.
