Jó évtizede szokásommá lett, hogy gombászom egyet – a gomba ugyebár szerencsejelkép – január elsején. Többnyire nem térek vissza üres kézzel: legtöbbször a téli fülőkéből kerül ki az ételre való, ez a kisebb termetű nagygombánk szeptembertől áprilisig, tehát egész télen át terem, ha nem nagy a fagy, s ha igen, akkor miután a nagy hideg felenged, tovább nő.
Annak ellenére, hogy hasonlít kissé hozzá a mérgező sárga kénvirággomba (Hypholoma fasciculare), tulajdonképpen semmilyen más gombával nem téveszthető össze.
Kevés magyar népi nevéről tud egyelőre a szakirodalom. Ahol ismerik, ott is elég ritkán. Székelyföldön ugyancsak kivételesnek mondható számon tartása. Kisasszonygomba és talán tőkealj elnevezései csak egy faluból kerültek elő eddig, Sepsibükszádról. Azt is hozzátették, hogy elsősorban tojással szokták enni. Más népi nevei: fáji csepörke (Felső-Szigetköz), fás csepörke (Felső-Szigetköz), téli fülőke (Bakony vidéke), téli gomba (Szeged vidéke), tuskógomba (Ipoly mente).
Jó étkezési és gyógyhatású gomba. Feltűnően halszagú. Apró termetű, csoportosan termő, kerekded, 2–6 cm-es, kissé ragadós kalapjának a közepe sárgás, vöröses színű. Lemezei sűrűk, krémszínűek, tönkhöz nőttek. Tönkje 4–10 cm magas, 0,3–0,8 cm vékony, csövesedő, felül sárga, középen vörösbarna, alul pedig bársonyosan barnásfekete. Élősködő, illetve korhadéklakó gomba. Fenyőfán ritkábban fordul elő, főleg lombhullató fák (akác, nyárfa, gyümölcsfák stb.) törzsén, kivágott tönkjén lelhetünk rá. Könnyen termeszthető, ugyanis elhalt tönkökön is tenyészik. Halszaga főzés hatására eltűnik, jó ízű, de nyálkássága miatt nem ajánlatos tokánynak, paprikásnak elkészíteni, annál inkább tojással, majonézzel. Levesnek is finom.
Lelley János A gombák gyógyító ereje című könyvében megemlíti, hogy ha nem is annyira, mint a bokrosgomba (Grifola frondosa) vagy a shii-take (Lentinus edodes), de kétségtelenül  eredményesen felhasználható daganatos megbetegedések ellen is. Japánban nagy mennyiségben termesztik, például rizskorpával dúsított fűrészporon. Távol-Keleten rákellenes hatása miatt állítják elő a világ többi részéhez képest szokatlanul nagy mennyiségben. A téli fülőkét a korábban ekcémás tünetek kezelésére, reumás eredetű szívbetegség ellen alkalmazták. Az újabb vizsgálatok megállapították – írja dr. Vetter János Gyógyító gombák című tanulmányában 1993-ban –, hogy vérrögoldó hatása is van. Jakucs Erzsébet Gyógyító gombáink című írásában megemlíti koleszterinszintet csökkentő hatásán kívül, hogy az érrendszeri betegségek gyógyításában alkalmazzák véralvadásgátlóként, ahogy érpótló műtéteknél is, ugyanis gátolja a vérrögök képződését.