Az elkövetők közép-európai idő szerint éjjel két óra tájban betörték a KMKSZ-székház járdára néző egyik ablakát, és robbanószerkezetet vagy gyújtópalackot dobtak az épület belsejébe. Az épület földszinti része jelentős részben kiégett, az emeleti helyiségekben nem keletkezett kár. A mostani egy hónapon belül a második támadás a KMKSZ központi irodája ellen. Az előző, sikertelen gyújtogatási kísérlet február 4-én történt, annak elkövetésével az ukrán hatóságok két lengyel állampolgárt gyanúsítanak.
A gyújtogatást közös nyilatkozatban ítélte el a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal, kifejezve azt a meggyőződésüket, hogy sem máshonnan jött, sem helyi provokátoroknak nem fog sikerülni egymásnak ugrasztani a kárpátaljai embereket. A nyilatkozat szerint az utóbbi években a soknemzetiségű Kárpátalján több kísérlet is volt a helyzet nemzetiségi alapon történő destabilizálására, amelyek elsősorban az ukránok és a magyarok egymásnak ugrasztására irányultak. Az aláírók szerint az ukránok kiállnak a más nemzetiségűek jogai mellett, hogy megőrizhessék nemzeti önazonosságukat minden formában, míg a más nemzetiségűek Ukrajna patriótáiként Kelet-Ukrajnában saját életük árán is kiállnak az ország szuverenitása mellett.
Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó egyébként meggyőződését fejezte ki, hogy az orosz titkosszolgálatok állnak a gyújtogatás mögött. Hivatalos honlapján közzétett bejegyzésében a megyevezető azt írta: „Nekem személy szerint nincs semmilyen kétségem afelől, hogy a KMKSZ ungvári székházának a felgyújtását az orosz titkosszolgálatok inspirálták. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) többször szervezett provokációkat Kárpátalján.” Ennek alátámasztására Moszkal megemlítette a provokatív magyar szövegű információs táblák tavalyi kihelyezését a Beregszászi és Nagyszőlősi járásokban, a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felrobbantását tavaly októberben és a KMKSZ-székház elleni február 4-i támadást. Szerinte ezek mind az FSZB által inspirált speciális műveletek voltak, amelyek a helyzet nemzetiségi alapon történő destabilizálását és a kelet-ukrajnaihoz hasonló forgatókönyv kiprovokálását célozták Kárpátalján.
Az incidens nyomán Szijjártó Péter magyar külügyminiszter közölte: bekéretik a külgazdasági és külügyminisztériumba Ukrajna budapesti nagykövetét, és azonnali hatállyal visszaküldik a nagyköveti értekezletre Budapestre érkezett ungvári magyar főkonzult és a kijevi nagykövetet. „Egészen elképesztő folyamat zajlik Ukrajnában, a szélsőséges politikai eszmék előretörőben vannak. Ez látszik az ukrán parlament által elfogadott törvényekből, amelyek rendkívül súlyosan korlátozzák a kisebbségek jogait, és látszik abból is, hogy Kárpátalján folyamatosan megfélemlítik a magyar nemzeti közösség tagjait” – mondotta. Szijjártó Péter kiemelte: mindez elfogadhatatlan, és ha Ukrajna komolyan gondolja közeledését az EU-hoz és a NATO-hoz, féken kell tudnia tartani a szélsőségeseket. Emellett az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával való találkozón ismét kezdeményezi, hogy a szervezet speciális megfigyelő missziója ne csak Ukrajna keleti részében tevékenykedjen, hanem hozzon létre állandó jelenlétet a nyugati részén, Kárpátalján is.
A támadást több más politikai szereplő is elítélte. A Fidesz az MTI-hez eljuttatott közleményben felszólítja az Európai Parlament állampolgári jogok, bel- és igazságügyi bizottságát, hogy ítélje el a történteket, a brüsszeli Európai Bizottságot pedig arra, hogy haladéktalanul lépjen fel az ukrán kormánynál a kárpátaljai magyarság védelmében. Az LMP politikai közössége határozottan elítéli a KMKSZ épülete elleni újabb aljas szándékú támadást – közölte Ungár Péter elnökségi tag. Az MSZP és a Párbeszéd is közös közleményben ítélte el a kárpátaljai magyarságot ért sorozatos támadásokat. Azt írták: Ukrajnában rendkívül súlyosan korlátozzák a kisebbségek jogait, és Kárpátalján megfélemlítik a magyar nemzeti közösség tagjait.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a magyarság megfélemlítése volt a célja a KMKSZ ungvári irodája elleni támadásnak. Mindez akkor történik, amikor már hónapok óta jelentős politikai feszültség jellemzi a magyar–ukrán kapcsolatokat a szeptemberben elfogadott ukrán oktatási törvény miatt. A magyar nemzetpolitikában eddig nem ismerték a terrorizmus fogalmát, amely most megjelent – fogalmazott. Németh Zsolt kiemelte: az elkövető egyelőre ismeretlen, de a helyzet kialakulása mögött egyértelműen az a több hónapja zajló, központilag irányított magyarellenes kampány áll, amelyben az ukrán és azon belül az ukrán állami média is az élen járt. A fideszes politikus szerint az is sajnálatos, hogy az unió, a nemzetközi közösség sokszor és látványosan szemet huny ezen események fölött.
Hasonlóan foglalt állást tegnapi közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt is. „A célzott és kitervelt mód a cselekményt terrorista támadássá minősíti, célja egyértelműen a magyar közösség megfélemlítése. Miközben együttérzésünkről és szolidaritásunkról biztosítjuk testvérszervezetünket és a sorozatos megpróbáltatásoknak kitett egész kárpátaljai magyar közösséget, Magyarország kormányához hasonló határozott fellépést sürgetünk Románia kormánya részéről is” – írják.