Esetenként még mindig megkülönböztetésben részesülhet az, aki nem beszéli folyékonyan az állam nyelvét – fejtette ki Benkő Erika a parlamentben. Az RMDSZ-képviselő annak a kézdivásárhelyi kislánynak az ügyében szólalt fel, aki nem tudott komplex orvosi kérdésekre válaszolni egy temesvári kórházban.
„Kíváncsi lennék arra, hogy hány romániai felnőtt ember tudna, mondjuk, nem az anyanyelvén, hanem angolul válaszolni az egészségügyi állapotával kapcsolatos kérdésekre. Ebben az esetben egy gyerekről volt szó, aki egyelőre tanulja még a román nyelvet, és akitől nem várható el az, hogy ismerje az amúgy is komplex orvosi nyelvezetet” – fogalmazott Benkő Erika. Hozzátette: az anyanyelvhez való jog nemzetközileg elismert jogosultság. 2018-ban Romániában azonban még mindig gondot okoz a kisebbségek számára, hogy hivatalos helyzetekben vagy például az orvosnál használhassák anyanyelvüket.
Bár az RMDSZ kezdeményezésére tavaly elfogadta a parlament azt a törvényt, mely szerint az egészségügyi és szociális intézményekben legyen lehetőség az anyanyelv használatára, amint azonban az említett esete is mutatja, a gyakorlatban ez mégsem működik – mutatott rá közleményében a képviselő. Úgy vélte, nem megengedett, hogy a centenárium évét a magyarellenesség és az idegengyűlölet határozza meg, holott erre számtalan próbálkozás van.
Meglátása szerint a centenáriumnak lehetőséget kell jelentenie a közösségek jó viszonyának megalapozásához. „Esélyt kell jelentenie arra nézve, hogy az erdélyi magyarok otthonuknak érezzék Romániát, hiszen ez az ország a mi egyetlen otthonunk. Ehhez viszont szükséges az, hogy a román állam értékként kezelje nyelvi és kulturális identitásunkat, vagyis Románia is magáénak érezze a területén élő magyar közösséget, és azt a kézdivásárhelyi kislányt is, aki még nem tud jól románul” – összegezte a sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő.
