Hárommillió uniós állampolgár, köztük több tízezer magyar talált otthonra az E. K.-ban. Ők mind hozzájárultak az ország sokszínűségéhez, és megérdemlik, hogy a lehető legtöbb biztonsággal tekinthessenek a jövőjükbe. A Magyarországon élő és dolgozó brit állampolgárokon túl 2016-ban rekordszámú, 710 ezer brit turista látogatott Magyarországra, miközben az E. K. a külföldön tanuló magyar egyetemi hallgatók második legkedveltebb célpontja. Amikor budapesti látogatásom során találkoztam Orbán Viktor miniszterelnökkel, az elsők között egyeztettünk erről a kérdésről.”
Nem, nem tévesztem össze Erdélyt Magyarországgal! Csak Székelyföldről, Háromszékről az utóbbi évek során kikerült fiatalok példájával, a 25–35 évesek nemzedékével hozakodom elő. Akik barátaink, rokonaink gyerekeiként hajóztak át a Doveri-szoroson vagy mentek át a Csalagúton földalattival teljesen hivatalosan, EU-s papírokkal. A háromszéki iskolákban elsajátított angolnyelv-tudással vágtak neki a ,,nem tudom, hogy lesz” útnak: a lányok angol családokhoz gyermekgondozónak vagy a kereskedelemben, üzleti életben szegődtek el, a fiúk is megtalálták a rájuk váró munkát. Dolgozni mentek a nagyobb anyagi haszonért, a lejnél jobb fizetésért; többségük kettős állampolgárként, a magyar útlevéllel érvényesült. M. A. már úgy röppen haza London központjából, mintha csak Brassóból jönne, amikor a család eseményei megkívánják az ünneplést. De keményen megdolgozott ő is a sepsiszentgyörgyi érettségi után, amolyan csoportvezetőként az angol fővárosban. A hazulról korábban elkerült K. I. szintén jól összehangolt a szentegyházi fiúkkal, mert rövid idő alatt kikereste itthon épülő házának árát, hisz a nyá­ron nősülni szeretne. Hiába, a honvágy a pénzél értékesebb és ,,drágább”!
Ferenczy L. Tibor