Uzonnak már az 1900-as évek elejétől kitűnő orvosai, híres gyógyszerészei (Barabás Ferenc és Orbán János) és egészségügyi szakemberei voltak. Sok idős ember állítása szerint az első orvos a faluban dr. Csiky volt, majd dr. Benke és dr. Serester (sajnos, keresztnevükre nem emlékeznek) következett.
Rendkívül népszerű és nagyon felkészült volt dr. Benczel András körorvos, aki az ötvenes évek elején kezdett rendelni a községközpontban és a környék falvaiban. A kovásznai szívkórháztól jött hozzánk, és sok-sok szívbeteget gyógyított itt is, még infarktusos esetről is tudunk. Azt hiszem, csak a nagy tudású, bölcs emberek tudnak olyan szelídek és nyugodtak lenni, amilyen ő volt. A betegekhez mindig derűs, kedves szavakkal szólt, éjjel-nappal rendelkezésünkre állt. Látogatása alkalmával a háziak csendben sürgölődtek a beteg körül, lopva figyelték az orvos arcrezdüléseit, amelyekből következtetni lehetett a betegség súlyosságára. Utasításait a család szentírásként tartotta tiszteletben, nem vitatkoztak, nem „okoskodtak” javaslatain. Az én gyermekkoromban az orvosnak nagy tekintélye volt, még akkor is doktor úrnak szólították, amikor mindenki elvtárs volt. Felesége, Sarolta asszony híres volt szépségéről és kitűnő háziasszonyi tulajdonságáról. Nagy társasági életet éltek, sokat jártak külföldre, és onnan is jöttek hozzájuk vendégek. Aztán egy ilyen külföldi útról nem tértek haza. Németországban maradtak, és eléggé korán elhunytak a messzi idegenben.
A kommunista eszmék egyike volt a nemzet szaporítása, ezért Uzonban a volt Verzár Nándor-féle örmény kúriában is beindítottak egy szülészetet. Itt kellett szülniük az uzoni anyáknak és a környékbelieknek is. Kitűnő bábaasszony volt Szabó Judit, valamint a frissen végzett Antalné Kakas Vilma. Nem ők voltak az első bábák Uzonban, mert még mindig emlékeznek a régiekre: Györgybíró Terézia, Varga Anna, Pünkösti Ferencné, Tana Mária nagyon sok uzoni babát segített világra. A szülészet, akárcsak az egész orvosi, egészségügyi ellátás fő intézője dr. Benczel András volt. Vele egy időben gyermekorvosa is volt Uzonnak, dr. Pécsi András, a felesége pedig asszisztensnőként dolgozott (a Beke György-féle házban laktak).
Dr. Benczel András elmenetele után Cornel Dimovici került Uzonba, aki két-három évig maradt, majd elhelyezték. Felesége tanárnő volt, sajnos öngyilkos lett; szülei itt, az uzoni parkban siratták kegyetlen halálát. Dimovici doktor idejében dr. Ursula Reimess Brassóból saját autójával szinte naponta járta a kisbabás lakásokat. Pontos, fegyelmezett, kitűnő gyermekorvos volt, de sajnos nagyon rövid ideig, mert ő is Németországig ment meghalni egy síbalesetben.
Valamikor a 60-as évek elején került Lisznyóba dr. Cornel Iacob. Az akkori pártpolitika megkövetelte, hogy abban a faluban lakjon, ahova kihelyezést kapott, és ő az évek során kitűnően megtanult magyarul, ezzel is növelve népszerűségét. Később átkerült Uzonba (Molnár András házában lakott feleségével és egyetlen kislányával, Ioanával), azután az új sepsiszentgyörgyi kórház röntgenorvosa lett. Szaktudásával sokakon segített, uzoni vagy lisznyói betegeit pedig soron kívül behívta. Szívinfarktusban hunyt el, nagyon fiatalon elveszített leánya után.
Talán 1976-ban vagy rá egy évre Olasztelekről helyezték át Uzonba dr. Köllő Vencelt és feleségét, dr. Köllő Ilonát. Köllő Vencel Gyergyócsomafalván született, középiskolai tanulmányait a gyulafehérvári római katolikus gimnáziumban végezte. Sokáig volt Uzon körorvosa: büszke tartású, nagy tudású orvos volt, aki megkövetelte a fegyelmet és a tiszteletet. Felesége gyermekorvosként dolgozott, és fáradságos munkájuk mellett három gyermeket neveltek: Zsoltot, Rékát és Emőkét. Ketten orvosok lettek, Emőke pedig asszisztensnő. Szép házukat eladták, mindnyájan Magyarországra költöztek, kivéve a családapát, aki elhunyt.
A Köllő házaspár nyugdíjba vonulása után dr. Derzsi Margit és dr. Bartók Mária Magdolna már egyre nehezebb körülmények között gyógyít a környező falvakkal együtt közel 5000 lelket számláló nagyközség területén. Két asszisztensnő segíti őket, Nika Imola és Fazakas Szende. Szerencsére a község területén vannak gyógyszertárak, és három fiatal fogorvos is szolgál.
A falusi orvosok fő közlekedési eszköze egy kétkerekű bricska volt az 50-es évek elejétől nagyon sokáig. A régi időkben a beteget behozták az orvoshoz, vagy ha nem lehetett, akkor a hozzátartozók gondoskodtak az orvos szállításáról, de a kommunizmus sajnos ezt is visszafordította. A bricska Oroszországban feltalált tákolmány volt, két vagy három személy ült benne, és a ló minden lépésére vagy előre-, vagy hátrabólintottak, mert nem volt rugózása és nagyon könnyen felborult. Sok vidéki orvos és egészségügyi személy egészségét tette tönkre ez a jármű. Nemcsak az orvosok, hanem a védőnők is ezzel jártak babát látogatni, sőt, betegekhez is, hóban, fagyban, esőben, időjárástól függetlenül mindig és mindenkor. A vidéki orvos valóságos rabja volt a betegeinek – ha nem, akkor kezdődött a jelentgetés, áskálódás ellene, sőt, szankciók is voltak.
A legelső és legnépszerűbb fogász Szentpáli Géza bácsi volt, aki fogtechnikus létére kitűnően végezte fogászi szolgáltatásait. Amolyan „szegények orvosa” státusban, mert azt a kevés pluszjövedelmet, amelyet innen-onnan kapott, az uzoni sportra fordította. Egy személyben mindenese volt az akkori focicsapatnak: edző, beszerző, takarítást-mosást megszervező, pályafenntartó. Ezért is viseli az uzoni focipálya az ő nevét. Géza bácsi nyugdíjba menetele után jöttek a frissen végzett fogorvosok: Milt Edit, Cristina Liviu, Dávid Ildikó, Kusztura János, Serdült Károly, Székely Szabolcs. Az 1989-es változások után Uzon sokáig maradt fogorvos nélkül. Jelenleg újra három fogorvosunk van, sőt, egy kitűnő fogászati laboratórium is működik itt Kincses Csaba fogtechnikus vezetésével a saját lakásában.
Visszatérek a kisegítő személyzetre, mert az orvosok mellett sok-sok asszisztens, védőnő, bába, szanitéc is nehéz és felelősségteljes munkát végzett: Oláh Jenő (asszisztens), Gheorghe Stanciu (szanitéc), Briny Rozália, Babuka néni (védőnő), Antal Vilma (bábasszony), Constantin Vâlcu (egészségügyi főasszisztens), Maria Vâlcu, Timár Margit és Kese Emília (orvosi asszisztensek), Majláth Sándor (statisztikai felelős). Mentősofőr volt Simon Mózes, Szigyártó Mihály és Mezei Ferenc. Az orvosi körzet egy lóval is rendelkezett, ez húzta a bricskát, amelynek kocsisa volt Molnár Lajos, Ivácson János és nagyon kevés ideig Szabó Lajos. A rendelőt Szabó Mária és Gáspár Emma takarította.
Napjainkban az egykori orvosi rendelő és lakás új rendeltetést kapott: kívül-belül szépen felújítva községi könyvtárként működik, emeletén előadóteremmel.
Ambrus Anna ny. tanárnő
