Az alkotmánybíróság indoklása szerint a jogszabály azért alkotmányellenes, mert a házszabály megsértésével fogadta el a törvényhozás. A testület a jogszabály tartalmát nem vizsgálta. A döntés nyomán a nyelvtörvény hatályát veszti – mutatott rá a sztrana.ua hírportál, hozzátéve, hogy így mostantól nincs jogszabály Ukrajnában, amely szabályozná a nyelvhasználatot. Az alkotmányellenessé minősített nyelvtörvény kibővítette a nemzeti kisebbségek addigi nyelvhasználati jogát azzal, hogy a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket is mint regionális státusú nyelvet azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben arányuk eléri a tíz százalékot. A törvény még 2012-ben, vagyis a 2014-ben a kijevi Majdan-tüntetések nyomán posztjáról leváltott Viktor Janukovics oroszbarát államfő elnöksége idején született meg, és főként Ukrajna orosz nemzetiségű lakosságának kedvezett, hiszen az ország 27 megyéje közül akkor 13-ban érte el a tíz százalékot az orosz ajkúak aránya. A jogszabályt az akkori ellenzék hevesen ellenezte tartalma miatt és azért, mert szerintük a házszabály megsértésével tűzte napirendre és szavazta meg a parlament 2012. július 3-án. Akkor azonban nem sikerült elérniük a szavazás érvénytelenítését, majd miután Janukovics aláírta és kihirdették a Hivatalos Közlönyben, 2012. augusztus 10-én életbe lépett.
Két nappal Janukovics menesztése után, 2014. február 24-én a parlament megszavazta a nyelvtörvény eltörlését, amelyet azonban Olekszandr Turcsinov akkori parlamenti elnök és egyúttal ideiglenes államfő nem írt alá, így a jogszabály mostanáig érvényben maradt. Ugyanebben az évben 57, különböző frakciókhoz tartozó parlamenti képviselő viszont az alkotmánybírósághoz fordult, kérve a törvény alkotmányellenessé minősítését.
Az ukrán parlamenthez eddig három törvénytervezetet nyújtottak be, amely újraszabályozná a nyelvhasználatot az országban. Az Aposztrof ukrán hírportál szerint mindhárom előterjesztés az ukrán mint államnyelv szerepét erősítené, vagyis a javaslatok bármelyikének elfogadása visszalépést jelentene a kisebbségi nyelvek eddig engedélyezett használata terén.
Az alkotmánybíróság mostani döntését a KMKSZ rendkívül sajnálatosnak és provokatívnak tartja. Darcsi Karolina, a szervezet politikai-kommunikációs titkára elmondta: „Provokatív lépés volt az alkotmánybíróság részéről a kisebbségbarát nyelvtörvény alkotmányellenessé nyilvánítása. A taláros testület döntése is azt jelzi, hogy Ukrajnában folytatódik a nemzetiségi kisebbségek jogainak szűkítése, és az állam teljesen el akarja lehetetleníteni a nemzetiségi közösségek helyzetét”. „Az alkotmánybíróság a nacionalista erők kedvében járva politikai és nem jogi döntést hozott, amikor a nyelvtörvényt tartalmilag nem vizsgálva, formai okokra hivatkozva minősítette alkotmányellenesnek” – vélekedett. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió és a nemzetközi jogvédő szervezetek is felemelik a hangjukat a kérdésben, hiszen Ukrajnának vannak olyan nemzetközi kötelezettségvállalásai, amelyekkel az alkotmánybírósági döntés összeegyeztethetetlen.
A döntésre reagálva Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úgy értékelte, az ukrán kormány két nacionalista célt tűzött ki maga elé: az egyik, hogy a kisebbségek ne tanulhassanak, a másik, hogy ne beszélhessenek a saját nyelvükön. Aki eddig vitatta, hogy Ukrajnában a nemzeti kisebbségek valóban célkeresztbe kerültek, az most választ kapott a kérdésre – vélekedett, hozzátéve: Ukrajnában „brutális támadást indítottak” a nemzeti közösségek ellen, nem véletlen az a sorozat, amely az oktatási törvénnyel kezdődött, majd a KMKSZ székháza elleni támadásokkal folytatódott, és most megsemmisítik a nyelvtörvényt, amely lehetőséget biztosított, hogy a kisebbségek használhassák a saját nyelvüket. Miközben Ukrajna támogatást és szolidaritást vár el az európai országoktól, hátba szúrja őket a nemzetiségeik elleni brutális intézkedésekkel – mutatott rá. A tárcavezető szerint az elmúlt időben a nemzeti kisebbségek ügyében Ukrajnában történt fejlemények megerősítik Magyarországnak azt az álláspontját, hogy nem támogatja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit, amíg helyre nem állítja a kisebbségeket megillető jogokat. Szerinte Ukrajnát nem lehet komolyan venni mint az EU és a NATO felé őszintén közeledő országot.